Északi óriás csendes-óceáni polip

Északi óriás csendes-óceáni polip (fotó: Karen/Wikimedia Commons)

Északi óriás csendes-óceáni polip (fotó: Karen / Wikimedia Commons)

az északi óriás csendes-óceáni polip (Enteroctopus dofleini) a legnagyobb, leghosszabb életű polipfaj. Bár átlagos hossza és tömege 5 méter, illetve 20-50 kilogramm, a legnagyobb feljegyzett egyed 9,1 méter hosszú volt és 272 kilogrammot nyomott. Általában három-öt évig élnek. Más polipfajokhoz hasonlóan az északi óriás csendes-óceáni polip is nagyon okos, és néhányról ismert, hogy üvegeket nyit és labirintusokat készít.

hogy néz ki?

ennek a lábasfejű puhatestűnek puha, vörösesbarna teste és nagy, gömb alakú feje van. A testüregét borító köpenyt (membránt) nyolc Csáp (kar) veszi körül, mindegyik alatt két sor balek van.

 az északi óriás csendes-óceáni polip Kanadai eloszlása(Térkép: NCC)

(kattintson a képre a nagyításhoz)

hol található?

ez a faj a Csendes-óceán mérsékelt északi vizein él, Kaliforniától Brit Kolumbiáig, Alaszkától Japánig. A természetben előforduló barlangokban él, szűk nyílásokkal az árapály zónákban és a 100 méter mély vizekben.

milyen adaptációi vannak?

ez az állat mind az álruhák mestere, mind a szabadulóművész. A kromatoforoknak nevezett speciális bőr pigmentek lehetővé teszik, hogy megváltoztassa a színét és textúráját, hogy megfeleljen a környező organizmusoknak és tárgyaknak, például koralloknak, növényeknek és szikláknak. Amikor fenyegetik, összehúzza a köpeny izmait, vizet pumpál a testéből egy tölcsércsövön keresztül, hogy sugárhajtást hozzon létre a gyors menekülés érdekében. A szifonon keresztül egy fekete tintaanyagot is kiüríthet.

mit eszik?

ez az éjszakai ragadozó jellemzően rákfélékre (pl. rákokra), más puhatestűekre (pl. kagylókra) és kis halakra vadászik, alkalmanként cápákat és madarakat fogyasztva. Nyálmirigyeiben termelődő mérget használ, hogy megbénítsa a zsákmányt, éles csőrével pedig átszúrja és átszakítja a húst, és feltöri a rákfélék külső vázát.

hogyan szaporodik?

a hím egy horonyval ellátott karral spermatofort (tiszta, zselészerű, spermiummal töltött csomagot) helyez be a nőstény egyik szívónyílásába. Párzás után a nőstény megfelelő tojásrakási helyet keres, jellemzően egy apró nyílású barlangot. Ezután több ezer fehér, rizsszem méretű tojást rak a barlangja mennyezetére. A tojásait addig őrzi, amíg négy-hat hónappal később kikelnek, soha nem hagyja őket felügyelet nélkül, még enni sem. Röviddel a tenyésztés után mindkét nem meghal.

mi a természetvédelmi állapota?

ennek a fajnak a populációja ismeretlen, de biztonságos és gyakori a Brit Columbia partjainál. Ugyanakkor érzékeny a környező környezetre, és a szennyezés és az éghajlatváltozás hátrányosan befolyásolhatja.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.