11 módszer a kognitív fejlődés javítására a korai gyermekkorban

mennyire van kőbe vésve gyermeke intelligenciája, és mennyit tud befolyásolni belőle?

bár a genetika határozott szerepet játszik, a gyermekekre nagy hatással van a környezetük és a szüleiktől kapott stimuláció. A korai gyermekkori kognitív fejlődés természetesen nincs kőbe vésve!

fontos, hogy megértsd, hogyan tanulnak a gyerekek, milyen fejlődési szakaszban vannak, és hogyan tudod a legjobban támogatni őket az útjukon.

ebben a cikkben megnézzük:

• milyen kognitív fejlődés
• példák a kognitív készségekre
• a kognitív fejlődés négy szakasza
• hogyan gondolkodnak a gyerekek
• 11 a kognitív készségek fejlesztésének módjai

mi a kognitív fejlődés a korai gyermekkorban?

a kognitív a gyermek intellektuális képességeire utal. Ez magában foglalja azt, hogy a gyermek hogyan dolgozza fel az információkat, a fogalmak megértését, a kifejező és befogadó nyelv megtanulásának képességét, valamint észlelési képességeit.

a kognitív fejlődés a gyermek holisztikus fejlődésének négy fő területe, valamint:

• fizikai fejlődés
• társadalmi fejlődés
• érzelmi fejlődés

milyen korban kezdődik a kognitív fejlődés?

a csecsemők születésüktől kezdve fejlesztik kognitív képességeiket. A múltban ez nem mindig volt ismert. Feltételezték, hogy a csecsemők még nem voltak képesek kognitív szinten feldolgozni, amíg nem tudták használni a nyelvet.

most már tudjuk, hogy javíthatja és ösztönözheti a baba szellemi képességeit a születéstől kezdve.

példák a kognitív készségekre

sokféle kognitív készség és összetett gondolkodási folyamat létezik, amelyeket a gyermekek különböző életkorban érnek el. Íme néhány példa a kognitív fejlődésre a korai gyermekkorban:

• válasz a nevükre
• objektumok felismerése és elnevezése egy könyvben
• Verbalizáló igények
• utasítások követése
• számolás 10 – ig
• nemük ismerete
• a jelen és a múlt közötti különbség megértése
• szimbolikus játékban való részvétel
• történetek hallgatása
• történetek mesélése
• kérdések feltevése
• olvasás

ez nem a kognitív képességek teljes listája-csak néhány példa. Sok, sok mérföldkövet kell elérni az első néhány évben.

melyek a kognitív fejlődés 4 szakasza?

mielőtt segítene az óvodások kognitív fejlődésének ösztönzésében, hasznos tudni, hogy a gondolkodás melyik szakaszában vannak, és hogyan kell fejlődniük és fejlődniük az idővel.

Jean Piaget francia pszichológus volt, aki megalkotta a kognitív fejlődés elméletét. A gyermekek kognitív fejlődését 4 szakaszra osztotta, megmutatva, hogyan fejlődtek fejlettebb gondolkodási mintákká, ahogy öregedtek.

a négy szakasz a szenzomotor, a működés előtti, a konkrét működési és a hivatalos működési időszak.

ha gyermeke kisgyermek vagy óvodás, akkor a műtét előtti időszakban van.

itt van egy gyors videó, ha inkább megnézné a szakaszok összefoglalását, vagy olvassa el az alábbi rövid magyarázatot.

a szenzomotoros időszak (csecsemő)

• ez a szakasz születésétől 2 éves koráig tart.
• a csecsemők elsősorban érzékeiken és mozgásukon keresztül lépnek kapcsolatba a környezetükkel.
• a baba még nem fejlesztett ki kifejező és befogadó nyelvet, így nem gondol arra, hogy a szavak képekhez vagy dolgokhoz kapcsolódnak.
• még nincs fogalma az időről, így csak a jelen pillanatra koncentrálhat, a múlt vagy a jövő megértése nélkül.
• még nem képes tervezni.
• idővel megtanulja, hogy a tárgyak állandóak, így rájön, hogy valami még mindig ott lehet, még akkor is, ha nem látható. Ezt olyan játékokon keresztül tanulja meg, mint a peek-a-boo.
• megtanulja, hogyan kezdjen el utánozni és részt venni a drámai vagy szimbolikus játékban.
• a szenzomotoros periódusban valójában 6 alfázisok vannak. Olvassa el őket itt.

a Pre-operatív időszak (Toddlerhood és óvodáskortól)

• ez a szakasz 2-7 éves kor között fordul elő.
• azért nevezték el pre-operational-nak, mert ez az a szakasz, mielőtt a gyerekek elkezdenék használni az operatív gondolkodást.
• két fő szakaszra oszlik: a pre – fogalmi gondolkodásra és az intuitív gondolkodásra.

Pre-fogalmi gondolat (2-4 év)

• a gyerekek megértik a világot, ahogy látják – saját referenciakeretükből.
• olyan következtetésekre jutnak, amelyek nem lehetnek logikusak, például azt hiszik, hogy a nap él, mert élnek.
• a saját referenciakeretükből származó nyelvet használják.
• úgy ismerik a világot, ahogy látják és megtapasztalják.
• az eseményeket egymástól függetlenül látják, mivel nem igazán látják az ok és okozat közötti kapcsolatot.
• a gyermekek azonosulnak modelljeikkel. Utánozzák őket, és félelmet éreznek irántuk.

intuitív gondolkodás (4-7 év)

• az óvodások és óvodások elsősorban ebbe a kategóriába tartoznak.
• az előző szakaszhoz képest, ahol a gyerekek nagyon egocentrikusak voltak, most kevésbé egocentrikusak. Már nem hiszik, hogy a világ teljesen körülöttük forog.
• a gyermekek szociálisabbá válnak.
• a szavak a gondolkodási folyamat részévé válnak.
• elkezdik összehangolni egocentrikus nézeteiket a tényleges valósággal.
• egyszerre csak egy gondolatot képesek érzékelni, de még nem képesek a teljes képet látni, vagyis a különálló részeket konceptualizálni tudják, de a dolgok és a nagyobb kép közötti kapcsolatot nem.
• lehet, hogy tudnak számolni, de még nincs fogalmuk a számokról vagy arról, hogy mit jelentenek.
• helyesen használják a nyelvet, de még mindig saját jelentést tulajdonítanak neki.

a konkrét működési időszak (iskolás kor)

• 7-11 éves kortól a gyermekek a konkrét működési időszakba esnek, ami azt jelenti, hogy koherens kognitív rendszerük van.
• a gyerekek képesek reverzibilis gondolkodási folyamatokra, de még mindig a valós (konkrét) dolgokra korlátozódnak.
• az elemek hierarchiákba sorolhatók, osztályozhatók és helyezhetők el.

a hivatalos működési időszak (iskolás kor)

• ez az időszak 11 éves kor körül kezdődik. A gyerekek már képesek absztrakt és logikus módon gondolkodni, és már nem támaszkodnak konkrét gondolkodásra.
• képesek levonni és gondolkodni a lehetőségekről és hipotézisekről.

hogyan gondolkodnak a kisgyermekek

ezek a példák arra, hogy a kisgyermekek általában hogyan gondolkodnak. Ahogy a kognitív szakaszokon haladnak, gondolkodásuk az alábbi leírásoktól a fejlettebb gondolkodási mintákig érlelődik.

1. a nyelv a szemiotikai funkciók közül a legfontosabb, mivel objektumok ábrázolására vagy cselekvések és gondolatok kifejezésére szolgál.
2. a gyerekek kétféle mentális reprezentációt kezdenek használni: szimbólumokat és jeleket (pl. amikor rajzolnak vagy szimbolikus játékban vesznek részt).
3. a gyermekek utánozzák a gondozót, még akkor is, ha nincsenek a jelenlétükben. Ennek egy másik változata a verbális visszahívás (például amikor “miaow”, annak ellenére, hogy már nem látják a macskát.)
4. egocentrikusak, ami azt jelenti, hogy nem képesek teljesen más szemszögéből látni a dolgokat, vagy “a cipőjükbe” helyezni magukat.”
5. a gyermekek csak a közvetlen környezetükre koncentrálnak, és csak igazán foglalkoznak velük. Nem igazán gondolkodnak olyan célokról vagy helyzetekről, amelyek időben és térben távoliak.
6. küzdenek azért, hogy összehasonlítsák a dolgokat (pl. nagyobb, kisebb). Minden dolgot külön-külön látnak.
7. nem tudnak különbséget tenni pszichológiai és fizikai események között. Nem tudják, mi a különbség a belső és a külső között. (pl. a gondolkodás a beszéd részeként).
8. a gyermekek megszemélyesítik az objektumokat. Úgy vélik, hogy a tárgyak úgy érezhetnek vagy viselkedhetnek, mint az emberek (például azt hiszik, hogy a baba ideges).
9. a gyermekek érvelése nem megfelelő. Lehet, hogy nem látják a kapcsolatot két dolog között, vagy nem kapcsolódó dolgokat csoportosítanak együtt (például “a lánynak nincs neve, mert nem tud beszélni”). Lehet, hogy nem látják az ok és okozat közötti kapcsolatot (pl. “beteg, mert nem járt iskolába”).
10. egy kritérium szerint csoportosíthatók és osztályozhatók, például formák, de egyszerre legfeljebb egy (például forma és szín). Ez vonatkozik a szeriációra is (különböző objektumok méret szerinti rendezése). A tárgyakat nagy és kicsi kategóriába sorolhatják, de nem rendezhetik őket tökéletesen a legnagyobbtól a legkisebbig.
11. a gyerekeknek nem feltétlenül van számfogalmuk, még akkor sem, ha 10-ig tudnak számolni. Annak érdekében, hogy a szám fogalma legyen, meg kell érteniük a számok ordinális tulajdonságait, a kardinális tulajdonságokat és a számok megőrzését. Azt is tudniuk kell, hogy a számokat összeadással és szorzással különböző egészekre lehet csoportosítani, és kivonással és osztással fel lehet bontani.

hogyan lehet javítani a gyermek kognitív képességeit

az óvodai években a szülők játék és egyszerű tevékenységek révén segíthetik gyermekeik kognitív fejlődését.

íme 11 egyszerű kognitív fejlesztési tevékenység az óvodások számára:

olvasás

kevés olyan tevékenység van, amely kognitív készségeket épít az óvodásokban olyan sebességgel, mint az olvasás nekik.

a gyerekeknek való napi olvasás döntő fontosságú, és különbséget jelent a magasan fejlett szókincsű gyermek vagy az alapvető szókincsű gyermek között.

miközben gyermekeidnek olvasol, fejlődsz:

• szókincs
• nyelvi minták
• gondolkodási készség
• írási készség
• problémamegoldó képesség
• figyelemfelkeltő képesség
• memória
• hallgatási készség

…és még sok más.

beszélgetés

a nyelv a korai gyermekkori kognitív fejlődés egyik legfontosabb szempontja. A legjobb módja annak, hogy felépítse, ha gyermekét nemcsak a nyelv hallására, hanem a használatára is kiteszi.

a gyermek nyelvének elsődleges forrása a korai években, ezért fontos, hogy nyelvtanilag helyes és ösztönző módon használja. Gyermeke megtanul beszélni, ha utánozza Önt.

Beszélj a gyermek minden alkalommal, minden lehetőséget kap. Beszéljen vele az autóban, a fürdőben, miközben vacsorát készít és játék közben.

minél kevesebb időt veszítenek a gyerekek a tévénézésből és más képernyőkről, annál többet beszélgetnek veled és a körülöttük lévőkkel.

a beszélgetés elengedhetetlen a gyermek kognitív fejlődéséhez. Íme néhány szórakoztató szójáték az autóban.

mondókák

mondókák több, mint egy szórakoztató tevékenység gyerekek élvezik. Valójában nagyon stimuláló és nagyszerű kognitív tevékenység az óvodások és a kisgyermekek számára.

nyelvi mintákat tanítanak a gyerekeknek és szókincset fejlesztenek. A legfontosabb, hogy felépítik a gyermek hallási észlelési képességeit-például hallási memóriát, diszkriminációt stb.

tegye ki gyermekeit:

• klasszikus mondókák és dalok
• versek
• finger mondókák
• action mondókák
• nonszensz mondókák.

a mondókák tanulása az olvasás előtti készségek fontos szempontja, és később az iskolában sikerre állítja gyermekét.

gondolkodó játékok

a gondolkodás fontos készség a felnőttek számára, és olyan készség, amelyen aktívan kell dolgozni. Sok felnőtt küzd azért, hogy “dobozon kívül” gondolkodjon, megoldásokkal álljon elő vagy kritikusan gondolkodjon.

a gondolkodási játékoknak az a konkrét szándékuk, hogy a gyermek magasabb rendű gondolkodási készségein és kritikus gondolkodási készségein dolgozzanak.

ezek arra ösztönzik gyermekét, hogy aktívan gyakorolja a gondolkodást.

különböző példák vannak a gondolkodási készségekre. Itt csak néhány:

• előrejelzése
• összefoglalása
• megértése ok-okozati
• alkotó vélemények
• levezetése
• kreatív gondolkodás

kreatív tevékenységek

a gyermekek idejük nagy részét természetes módon kreatív tevékenységekkel töltik, legyen szó rajzolásról, festésről, formázásról vagy valami hulladékanyagból vagy dobozból történő alkotásról. Még a játék kitalálása a fantasy játék során is a kreatív kifejezés egyik formája.

amikor egy gyermek kreatív elméjét használja, fejleszti kognitív képességeit.

a kreativitás valójában nem olyan képesség, amelyet megtaníthatsz, hanem olyan készség, amelyet meggyújthatsz.

a gyerekeknek szükségük van egy platformra, hogy kreatívak legyenek. Anyagokra, ösztönzésre és lehetőségekre van szükségük. Innentől kezdve a kreatív folyamat természetes.

problémamegoldó tevékenységek

a problémamegoldás egy másik terület, amellyel sok idősebb gyermek, valamint felnőtt küzd. Ma kevés olyan karrier van, amely nem támaszkodik nagymértékben az ember problémamegoldó képességére.

ez egy olyan készség, amelyet már kiskorától kezdve nagyon egyszerű problémamegoldó tevékenységekkel és szórakoztató játékokkal lehet tanítani.

a problémamegoldás szépsége fiatal korban az, hogy a gyerekek általában nem problémaként tekintenek a problémákra, hanem inkább leküzdendő kihívásként.

rejtvények

a rejtvények az egyik személyes kedvenc tevékenységem a gyerekek számára. Nagyon sok koncentrációt és erőfeszítést, valamint kitartást igényelnek a befejezéshez.

azok a gyerekek, akik egy rejtvényt oldanak meg, mélyen gondolkodnak és építik szellemi képességeiket.

a legfontosabb dolog, hogy emlékezzen, hogy a puzzle kell kihívást, de megvalósítható. Válasszon egyet, amely megfelel a gyermek korának. Minél fiatalabb a gyermeke, annál kevesebb darabnak kell lennie a puzzle-nek, annál nagyobbnak kell lennie.

látnia kell, hogy gyermeke kihívást jelent magának, hogy befejezze, és töltsön el egy kis időt rajta, de nem szabad csalódnia, vagy nem tudja befejezni egy ülés alatt.

ahogy gyermeke magabiztosabbá válik velük, nagyobb, összetettebb rejtvényeket fog keresni.

próbálja ki ezeket a fantasztikus nyomtatható rejtvényeket a gyerekekkel.

mozgás

a mozgás kiváló ötlet az agy növekedésének ösztönzésére.

ez a videó elmagyarázza, hogy a mozgás hogyan fejleszti az idegpályákat a gyermekeknél. Azt is világosan elmagyarázza, hogy a vestibularis mozgás hogyan befolyásolja a későbbi olvasás és írás tanulását.

a mozgás felébred, újraindítja és újra energizálja az agyat. Két módon segíti a gyermek fejlődését.

először is, a bruttó motoros és finom motoros készségek fejlesztése segíti a gyermekeket általános fejlődésükben. Másodszor, bármilyen tevékenység során mozgásszüneteket használhat a gyermek koncentrációjának visszaállításához.

csak két perc fizikai tevékenység vagy futás a szabadban lehetővé teszi a gyermek számára, hogy koncentráljon és befejezze a tevékenységet, amelyen dolgozott.

szimbolikus játék

szimbolikus játék az, amikor a gyerekek színlelnek vagy színlelnek játékot tárgyak felhasználásával más tárgyak ábrázolására. Például egy gyermek, aki blokkot használ mobiltelefonként.

a szimbolikus játék nagyon természetes a gyermek számára, és rendkívül kreatív játékforma, amely fejleszti gyermeke intellektuális képességeit.

az ilyen játék során a gyerekek folyamatosan új módokon gondolkodnak, hogy értelmet nyerjenek a világukban.

a szimbolikus játék a következő lépés a funkcionális játékhoz képest, ahol a gyermek megfelelő tárgyat fog használni – például egy játéktelefont valódi telefonként.

később, amikor felvesznek egy blokkot, hogy telefonként használják, ez azt jelenti, hogy az agyuk kifejlesztette azt a képességet, hogy a blokkot valami más ábrázolására használja. Ez egy fejlett készség.

az egyetlen dolog, amire a gyerekeknek szükségük van a szimbolikus játékhoz, az az anyagokhoz, játékokhoz és rengeteg szabadidőhöz való hozzáférés.

fejlődési szempontból megfelelő játékok

a gyermek környezete nagyban befolyásolhatja, hogy mennyi stimulációt kap.

nincs szükségük díszes játékokra vagy felszerelésre – csak alapvető oktatási játékokra, mint például fadarabok, Lego, játéktészta, könyvek, építőanyagok és természetes anyagok.

próbálja meg változtatni a gyermek tapasztalatait különböző manipulatív anyagokkal. Például vezesd be a Lego-t, és néhány nap múlva cseréld ki a kádat, és inkább fából készült tömböket kínálj. Ez arra ösztönzi gyermekét, hogy gondolkodjon új és különböző játékmódokon és alkotásokon.

a Playdough kiváló és magas színvonalú oktatási anyag, amelyet otthon is el lehet készíteni.

szabad játék

végül, de nem utolsósorban, a szabad játék kétségtelenül a kognitív képességek fejlesztésének legfontosabb eszköze.

a játék az, amit a gyerekek csinálnak. Ez az, amit egész nap csinálnak, és ez az, amit természetesen meg kell tenniük ahhoz, hogy tanuljanak.

minden, amit gyermekei 6 éves koruk előtt megtanulnak, elsősorban játékon keresztül történik.

ahhoz, hogy ez megtörténjen, a gyerekeknek időre van szükségük ahhoz, hogy játszhassanak. Sajnos a modern időkben gyakran fel kell áldozniuk a játékidőt, hogy részt vegyenek extra tevékenységeikben.

tegye a játékot prioritássá otthonában, és hagyja, hogy gyermeke annyit játsszon, amennyire természetesen hajlamos.

a szabad játék nem igényel felnőtt beavatkozást. A gyermeknek csak időre és szabadságra van szüksége ahhoz, hogy azt tegye, amit akar.

ez csak néhány módszer a gyermekek kognitív képességeinek fejlesztésére.

további források:
De Witt, M. 2016. A kisgyermek kontextusban: pszicho-szociális perspektíva. Második kiadás. Van Schaik Kiadó: Pretoria.

a keresett oldal nem létezik (404)