versek, amelyeket elmondhatatlan történetek költők írtak, válaszul a “Mielőtt tudnád, mi a kedvesség valójában…” felszólításra Naomi Shihab Nye Kindness című verséből.
ajánlat
– Jayanthi Reddy
az első tanári évem,
naponta kaptam a seggem
úgynevezett fiatal, befolyásolható elmék által.
ahogy megszólalt a csengő,
a diákok kiszűrődtek az osztályból
és hébe-hóba
egyikük megérezte a kétségbeesésemet
és elmondott nekem egy viccet
miközben könnyekkel küzdöttem.
valószínűleg nem tudva, hogy kedvességük
még mindig megmosolyogtat
minden felajánlás
megmutatja, mi lehetséges.
mielőtt megtudnád, mi a kedvesség
-Zainab Chaaban
mielőtt megtudnád, mi a kedvesség, azt akarod a másiknak, amit magadnak akarsz. Könnyű a híres figurák, népszerű emberek, turisztikai látványosságok felé hajolni. Mi lenne, ha a híres emberek helyett a legkevésbé ismertekre támaszkodnánk. Az a személy, aki mindent elrejtett. Az apró falu, amely nem vonzza sok és ad a figyelmet, hogy a város. Értékelje a legkisebb dolgokat. A kedvesség az a csomó a szívedben, amelyet megpróbálsz kibogozni.
ha segítek ennek a nagyvállalatnak, cserébe ők is segíthetnek nekem. Ha segítek ennek az árvának a következő étkezéshez, és üres kézzel távozom…El tudom oldani a csomót. Talán lazítsa meg egy kicsit, így könnyebb lélegezni. A kedvesség láthatatlan, hallatlan, nem érezhető….amíg be nem lépsz.
Kiss and Tell
-Leseliey Rose
lélegezz a por
a dolgok és az idő
szétesett és el
hagyja, hogy lángra a légutak
jajgatás alatt gyász napok
könnyek hangok nélkül
maradj jelen, kitarts
megadás és csók
tanúja a csata
között az áldozat és a Megváltó belül
mindkét vesztes
nem győzelem zászlók repülni
béke nem marad
marad a kegyelem
marad a kegyelem
az enyhe szelek
egyedül és elnyelte
születési tűz
a belek
a hasa
a fény a
fenséges holdak
fürdik a meleg
a rózsaszín só eső
és élő
elmondani
a történet
hűséges alázat
-Erika Murcia
kézen fogva, mint mi
alakult egy kört, hogy imádkozzanak
így a bombázás
a hegyekben
előtt
otthonunk
lenne megállt
mezítláb az iskolába
míg alkotó egy szórakoztató vonat
így az érzés, a félelem
a testünkben
otthonunk
lenne megjelent
átölelve szorosan én óvoda társaik és a tanárok
miközben sír belül a tető nélküli osztályteremben
tehát a fegyvert lövés
közeli
otthonunk
volna csak álmodott
eszik nyers élelmiszer betakarított
a kertben
tehát a traumatizáló hatások
az éhség
a belek/gyomor
otthonunk
meggyógyulna
túlélő a közösség exodus
egy idegen országban
úgy, hogy a történetmesélés
a kollektív szenvedés
a falvakban
tisztelt 75.000 plusz Barna emberi testek levágott ők
otthonunk
ők emlékeznének és gyászolják
t Jorge o o
– Julie Quiroz
Mi T. O. Jorge
volt a legrövidebb férfi, akit valaha láttam
olyan közel volt a gyerekméretünkhöz
barna gyapjú pulóvere
elférhetett volna rajtam.
soha felnőtt elfoglalt
csendesen költözött
ahogy moha nő
áthatolhatatlan a forgalom
sebességgel
egy pillanat alatt.
t ons Jorge kedves volt
mintha tudta volna, hogy kegyetlen,
üres,
csúnya.
kedves
mint ez volt minden
volt.