a Földet gázrétegek és vegyi anyagok borítják, amelyeket légkörként ismerünk. Ez a légkör védő takaróként vagy páncélként szolgál a világűrből érkező halálos sugarak ellen, és fenntartja a Föld hőmérsékletét is.
a légkör azonban akadályt jelent a csillagászati tanulmányokban és kutatásokban, mivel csökkenti a bolygók és csillagok láthatóságát a Föld felszínéről.
tehát a bolygók csillognak? A bolygók felszínéről visszaverődő fény a légkör rétegein keresztül jut el a szemünkhöz. A fény refrakción megy keresztül, amikor áthalad ezeken a gázrétegeken, és megváltoztatja az irányát. Úgy tűnik, hogy a bolygók alig észrevehető mértékben pislognak a szcintilláció jelensége miatt–ugyanaz a jelenség, amely a csillagok pislogására vonatkozik. A csillagokkal ellentétben a bolygók szinte elhanyagolhatóan villognak.
a Föld légköre olyan gázok keveréke, mint a nitrogén, a szén-dioxid, az Argon, a hidrogén nyomai és sok más gáz, amelyek a földi élet melléktermékei.
a légkörnek a gázok mellett több meleg és hideg levegője is van. Hogyan befolyásolják ezek a régiók a bolygó láthatóságát a földről? Miért nem csillognak annyira a bolygók, mint a csillagok?
nos, erre nagyon világos magyarázatunk van. De mielőtt közvetlenül a válaszokhoz jutnánk, tanuljunk meg néhány fontos dolgot.
mi a fényforrás az űrben lévő entitások számára?
az űrben lévő tárgyak esetében, amelyeknek nincs saját fényük,a nap a fény és az energia forrása. Bolygók, holdak, műholdak, aszteroidák és üstökösök tükrözik a napfényt az űrben.
a meteorok a súrlódás és a légköri rétegek Gázai miatt gyújtják meg a fényt. Az emissziós ködök fényt bocsátanak ki azáltal, hogy egy közeli csillag energiáját saját fényévé alakítják.
a csillagok fényt bocsátanak ki, mert gigantikus gázcsomagok, amelyek nukleáris fúziókkal rendelkeznek a testekben.
miből állnak a csillagok és a bolygók?
a csillagok forró és robbanó gázok – hidrogén és hélium-golyói. Erős fényt bocsátanak ki és intenzív hőt termelnek. A könnyű gázok mellett a csillagok nehéz gázokból is állnak– oxigénből, szénből, nitrogénből és vasból.
a csillagokat porfelhők vagy olyan anyagok újrahasznosítása alkotja, amelyeket azok a csillagok bocsátanak ki, amelyek kifogytak az üzemanyagból. A bolygónkhoz legközelebbi csillag, a nap, héliumból és hidrogénből áll.
a későbbi elem folyamatosan nukleáris fúziókon megy keresztül a napon belül.
ezek az óriási forró testek milliárdokban alkotják a galaxisokat. Tejút-galaxisunkban körülbelül 300 milliárd csillag van szétszórva. Érdekes tény, hogy minél nagyobb a csillag, annál kisebb az élettartama. Az űrből származó galaxis úgy néz ki, mint egy apró fényfoltok örvénye.
a bolygók kőzetekből, vízből, ásványokból és gázokból állnak. A belső bolygók – a Merkúr, a Vénusz, a Föld és a Mars-szilárd szerkezetűek, míg azok, amelyek a Naprendszer külső övébe tartoznak, laza és gázszerkezetűek, és gázóriásoknak nevezik őket-Jupiter, Szaturnusz, Neptunusz és Uránusz.
a bolygókat “sötét testeknek” is nevezik, amelyek visszaverik a napfényt.
mely entitások csillognak az űrben és miért?
nincs égitest az űrben twinkles. Csak úgy tűnik, hogy csillognak a földről. Miért tűnik úgy, hogy csillognak, amikor nem?
amikor egy érmét egy vízzel teli pohárba tesz, mit figyel meg? Úgy tűnik, hogy az érme elmozdítja a helyét. Ez a fénytörés hajlításának köszönhető, amelyet a víz megkönnyít. Ugyanez történik, ha megfigyeljük a csillagokat a földről.
képzelje el, hogy az úszómedence aljáról nézi az eget. Az asztráltestek, mint a csillagok, csillognak, hogy milyen hosszúságúak és milyen gyakorisággal hajlik meg a fény, amikor ilyen messziről érkezik.
a pontforrásból érkező csillagfényt általában könnyebben akadályozza, ellenáll és akadályozza a légkör.
légkörünk turbulenciát és zavart okoz, sűrűbb és könnyebb levegővel, amely prizmaként szolgál a távoli és távoli csillagokból érkező fény számára.
ezek másodpercenként apránként sokszor elmozdítják a fényt. A pontobjektumok, mint például a csillagok, általában pislákolóan jelennek meg, mivel a fény rezgéseinek intenzitása a távolság növekedésével növekszik.
mi a légköri fénytörés?
a légköri refrakció kifejezés a légkör által okozott egyenes fénysugarak eltérésére utal. A légköri fénytörés a légkör sűrűségének változása miatt következik be.
amikor egy fénysugár áthalad rajta, a levegő sűrűségének változása folyamatosan megváltoztatja a fénysugarak eltérését, ami miatt a fényforrás úgy tűnik, hogy lefelé vagy felfelé tolódik, és megnyúlhat és lerövidülhet, ez csillogó hatást eredményez.
amikor a bolygó / csillag nagyobb mennyiségű fényt tör vissza, a bolygó/csillag fényesnek tűnik, míg amikor kisebb mennyiségű fényt törnek meg, homályosnak tűnnek.
ez a turbulencia a levegőben a távoli fényforrást, mint a bolygókat és a csillagokat, csillogóvá teszi.
miért csillognak a csillagok?
a csillagok hidrogénnel és héliummal töltött gázgömbök. A csillagok erős gravitációja fúziót okoz e gázok között, és nagy mennyiségű fényt hoz létre, ami a csillagokat 4,37 fényév távolságból is fényesnek tűnik.
a csillagok hatalmas mennyiségű fényt és hőt termelnek törés nélkül. A különböző csillagok különböző intenzitással ragyognak, mert méretükben és energiájukban különböznek. A csillagok élénk színeket is mutatnak, mivel hőmérsékletükben különböznek egymástól.
a csillagok elsősorban azért csillognak, mert fényévekre vannak a Földtől (a naprendszerünkön kívül), és fényük a légkör különböző gázrétegein és légzsebein keresztül jut el a szemünkbe.
a meleg és hűvös légzsákok lencsékként szolgálnak a földbe belépő fény számára, és cikk-cakk módon rázva terelik el irányukat.
amikor a fény végül eléri a szemet, úgy tűnik, hogy villog, mivel a levegő turbulenciáját szenved. A szcintilláció jelensége megváltoztatja azt, ahogyan az emberi szem érzékeli a fényt – a fényesség és a helyzet szempontjából.
a nap csillagként nem csillog. Miért? Természetesen a szupermasszív mérete és a Földtől való közelsége miatt. A naprendszerünk központjában fekszik, így a fény minimális elzáródással néz szembe.
csillognak a csillagok az űrből?
amikor az űrből megfigyelik, egyetlen entitás sem csillog. Miért? Nyilvánvalóan, mert a kettő között nincs semmi akadály, mint például a légkör.
amikor az űrből fényképezték, a csillagok és más égitestek stabil mennyiségű fényt bocsátanak ki változatlan fényerővel.
a Hubble Űrteleszkópok az univerzum legélesebb és legélesebb felvételeit készítették.
miért nem csillognak a bolygók?
először is, a bolygóknak nincs elegendő saját fényük ahhoz, hogy ragyogjanak vagy világítsanak az űrben. A nap meleg fényében áztatják, és ugyanazt tükrözik. Másodszor, a bolygók a szomszédos bolygók közelében forognak egy meghatározott pályán. Ellentétben a csillagokkal, nagyon közel vannak a Föld felszínéhez, és nagyobbnak tűnnek.
a bolygók felszínéről visszaverődő napfénynek nem kell sokat küzdenie ahhoz, hogy elérje a szemünket. A fény áthalad a különböző sűrűségű légköri rétegeken és régiókon.
a fény tehát nem szenved sok akadályt a villogáshoz. A bolygó szerkezete könnyen felismerhető, és körvonalai pontosan a szemünk számára jelennek meg. A közeli távolság miatt úgy tűnik, hogy rögzített és változatlan fényerővel rendelkező fényt bocsátanak ki.
úgy tűnik azonban, hogy a bolygók észrevehetetlen fokig pislognak, mert még a bolygótól a bolygóig terjedő távolság is elegendő ahhoz, hogy a fényt akadályozza, amikor belép a légkörbe.
következtetés
egy záró megjegyzésben elmondhatjuk, hogy a bolygók általában állandó fényt tükröznek, és a bolygók visszavert fénye egyenes úton éri el a szemünket.
bár a bolygók fénye szenved a légköri turbulenciától, a Földtől való közeli távolság és a fény minimális rezgése miatt az általános zavar elhanyagolható, így a teleszkópok tiszta képet adnak a bolygókról.