Antarktiszi környezetvédelem: a tudomány és a kormányzás közötti kapcsolatok erősítése

az Antarktisz jelentős környezeti, tudományos, történelmi és belső értékekkel rendelkezik, amelyeket érdemes megvédeni a jövőben. Mindazonáltal a terület az emberi tevékenységek növekvő szintjének és sokféleségének van kitéve, amelyek hatással lehetnek ezekre az értékekre a tengeri, szárazföldi és krioszféra környezetben. Az antarktiszi környezetet és a fent említett értékeket fenyegető veszélyek közé tartozik az éghajlatváltozás, a szennyezés, az élőhelyek pusztulása, a vadon élő állatok megzavarása és a nem őshonos fajok betelepítése. Idővel egy sor jogilag kötelező erejű nemzetközi megállapodást hoztak létre, amelyek az antarktiszi szerződés rendszerének (ATS) részét képezik, hogy segítsék az antarktiszi környezet védelmét, és keretet biztosítsanak az e fenyegetésekből eredő kihívások kezeléséhez. E megállapodások közül a legfontosabb az antarktiszi szerződés környezetvédelemről szóló jegyzőkönyve és az Antarktisz tengeri élővilágának védelméről szóló egyezmény. Sok Antarktiszon dolgozó tudós olyan kutatásokat végez, amelyek relevánsak az antarktiszi környezetvédelmi politika fejlesztése szempontjából. A tudósok és a szakpolitikák kidolgozásáért felelős személyek közötti hatékonyabb kétirányú együttműködés tovább erősítené az irányítási keretet, többek között a) a politikai döntéshozók prioritásainak jobb kommunikációja és a kapcsolódó tudományos követelmények meghatározása, valamint b) a tudósok által a környezetvédelem szempontjából releváns meglévő prioritásokra, felmerülő kérdésekre és tudományos/technológiai fejlődésre vonatkozó, politikára kész információk jobb rendelkezésre bocsátása révén. Az antarktiszi kutatási tudományos bizottság (SCAR) hosszú és sikeres nyilvántartással rendelkezik a szakpolitikai szempontból releváns tudományos ismeretek összefoglalásáról a politikai döntéshozók számára, például a környezetvédelmi és természetvédelmi szakemberek csoportján (Goseac) keresztül 2002-ig, jelenleg a SCAR az antarktiszi szerződés rendszerének Állandó Bizottsága (SCATS) és a közelmúltban az antarktiszi környezetek portálon való részvétele révén. A tudománypolitikai kommunikációs mechanizmusok javítása, valamint a szakpolitika szempontjából releváns tudomány finanszírozási lehetőségeinek célzott megfontolása nagymértékben elősegítené az Antarktisz környezetének nemzetközi politikafejlesztését és védelmét.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.