az Egyesült Államok vízkészletei számos fenyegetéssel szembesülnek a melegedő éghajlatban.
sok közösségben csökken a vízkészlet, ahogy a hőmérséklet emelkedik és a csapadékminták megváltoznak. A heves viharok fokozódása rontja a vízminőséget és növeli a katasztrofális árvizek kockázatát. A csapadék időzítésének és helyének változása a vízszennyezés növekvő szintjével együtt megterheli az ökoszisztémákat, és veszélyezteti számos hal-és vadon élő faj fennmaradását. Ezek a változások drámai hatással lesznek a közösségekre, veszélyeztetik a közegészséget, gyengítik a gazdaságokat és sok helyen rontják az életminőséget.
mindez nem légüres térben történik
az időjárási minták változásának következményei nagyrészt azon döntésektől függnek, amelyeket a közösségek a múltban hoztak és most hoznak. Azok a városok, amelyek nem tesznek lépéseket vízellátásuk védelme érdekében, láthatnák, hogy a csap kiszárad.
azok, akik nem foglalkoznak az öregedő infrastruktúrával, nagyobb mértékben növelik a csapadékvíz lefolyását és a csatorna túlcsordulását. A legfontosabb, hogy azok a közösségek, amelyek a legnagyobb károkat okozták természetes infrastruktúrájukban – vizes élőhelyek, erdők, patakok és folyók – kevesebb védelemmel rendelkeznek, hogy megvédjék őket a változó éghajlattól.
a földhasználat tervezésével, az árvízvédelemmel, a vízinfrastruktúrával és a közösségi élet számos más aspektusával kapcsolatos döntések mély hatást gyakorolnak a közösség sebezhetőségére a felmelegedő világban, és nagy szerepet játszanak a következő változások következményeinek meghatározásában.
vízmennyiség
az éghajlatváltozás azzal fenyeget, hogy alapvetően megváltoztatja, hol és mikor áll rendelkezésre víz az egész országban. Az új gátak hozzáadása nem megoldás.
a Csapadékminták eltolódnak, egyes régiókban több víz jut, míg más területeken csökken a hó és a csapadék mennyisége.
a délnyugati Államok tapasztalják a legnagyobb csapadékcsökkenést. A nyugati hóolvadás által uralt vízgyűjtőket is súlyosan sújtja.
az emelkedő hőmérséklet hatására több csapadék esik, mint hó, és a szezon elején megolvasztja a hegyi hótakarót, csökkentve a természetes víztározót, amely történelmileg táplálta a nyugati folyókat a szárazabb nyári hónapokban.
az egész országban a melegebb hőmérséklet növeli a tározók és tavak párolgását, ellensúlyozva a csapadék növekedését egyes régiókban és a nyugati területeken. A Colorado folyó tározói már veszítenek 1.8 millió hektárnyi víz párolgása egy átlagos évben, ról ről 13 a folyó éves áramlásának százaléka.
a változó átlagok mellett az időjárási szélsőségek növekedése komoly veszélyt jelent számos közösség vízellátására. A csapadék egyre változatosabbá és bizonytalanabbá válik, ami gyakoribb és intenzívebb árvizekhez és aszályokhoz vezet. Az Egyesült Államok délkeleti része, amelyet egykor vízben gazdagnak tartottak, az elmúlt években rekord aszályokat tapasztalt.
vízminőség
a gyakoribb és erőteljesebb viharok növelik a városi és mezőgazdasági területek szennyezett lefolyását, felszedve a szennyező anyagokat a tájból és a közeli vízi utakra szállítva. A régebbi közösségekben, ahol a csapadékvizet és a szennyvizet egy csőben szállítják, az erős viharok eláraszthatják a rendszert, és nyers szennyvizet és szennyezett csapadékvizet küldhetnek a közeli patakokba és folyókba.
ezek a kombinált szennyvízcsatorna-túlcsordulások (KSH) egyre gyakoribbak lesznek a szélsőséges viharok növekedésével. A Nagy Tavak régiójában a civil szervezetek gyakorisága 13% – ról 70% – ra, a túlcsordulások ellenőrzésének költsége pedig 10% – kal nőhet.
a további lefolyást az alacsonyabb áramlások és az emelkedő hőmérséklet súlyosbítja. A gyakoribb aszályok és a változó csapadékminták csökkentik a folyók, tavak és patakok vízszintjét, így kevesebb víz marad a szennyező anyagok hígításához. A magasabb hőmérséklet gyakrabban okoz algavirágzást és csökkenti az oldott oxigénszintet, mindkettő halpusztulást okozhat és jelentős károkat okozhat az ökoszisztémákban.
Extrém viharok
az emelkedő globális hőmérséklet és az éghajlati változékonyság növeli a szélsőséges viharok gyakoriságát és súlyosságát. A légköri nedvességmegtartó képesség exponenciálisan növekszik a hőmérséklettel, ami nagyobb kapacitást eredményez a nagy csapadékesemények és áradások esetén.
országos szinten a szélsőséges csapadékkal járó viharok száma 24 százalékkal nőtt 1948 óta.
az olyan események, mint az északkeleti Sandy hurrikán, azt mutatják, hogy milyen károkat okozhat. Ez a tendencia várhatóan a jövőben is folytatódik. Az ebből eredő árvizek életeket követelnek és elpusztítják az ingatlanokat, különösen az árterületeken épített közösségekben.
már a 20.században az áradások több anyagi kárt és halálesetet okoztak az Egyesült Államokban, mint bármely más természeti katasztrófa.
bár egyetlen árvízesemény sem tulajdonítható közvetlenül a globális felmelegedésnek, a 100 és 500 éves pusztító áradások megismétlődése a középnyugaton és más területeken az elmúlt években előrevetítheti a jövőt, ahol az ilyen nagyságrendű ismétlődő katasztrófák sokkal gyakoribbak.