ExamplesPedia

a ” fizika “kifejezés a görög” Physica ” szóból származik, ami természetet jelent. tehát ez egy olyan tudomány, amely ágaival foglalkozik a tér, az idő, az anyag és az energia kapcsolatával. a klasszikus fizika, a modern fizika és a kortárs fizika a fizika három fő ága. azonban tovább oszlik számos ágra és mezőre.

együtt más tudományágak, mint a biológia, kémia, stb, a fizika forradalmasította az emberi élet körülöttünk.

“a tudomány a logikai érvelés ismerete.”

tehát az ember mindig is meg akarta figyelni, gondolkodni és gondolkodni a körülötte lévő világról. az ember megpróbálta megtalálni a módját, hogy a természeti jelenségekről és az anyagi dolgokról megfigyelt Tényekben rendezett módon rendezze a rendellenességet, ami egyetlen tudományágat eredményez, amelyet természetfilozófiának hívnak.

a természet tanulmányozásának osztályozása

a természet tanulmányozását két ágba lehet sorolni:

1. biológiai tudomány: az élőlények tudományát biológiai tudománynak nevezik.
2. fizikai tudomány: az élettelen dolgok tudománya biológiai tudományként ismert.

mi a fizika?

a fizika a tudomány azon ága, amely az anyag és az energia tulajdonságaival és a köztük lévő kapcsolatokkal foglalkozik. foglalkozik a részecskék és tárgyak mozgásával és viselkedésével is. más szavakkal, a fizika alapvetően a tárgyak viselkedésének tanulmányozása. ez a fizikai tudomány fontos és alapvető része. ez egy kísérleti tudomány.

fizikai ágak listája

• klasszikus fizika
• Modern fizika
• mechanika
• geofizika
• Biofizika
• akusztika
• hő & termodinamika
• elektromágnesesség
• Optika
• hang
• hidrodinamika
• általános relativitáselmélet
• kvantummechanika
• Atomfizika
• asztrofizika
• molekuláris fizika
• Nukleáris Fizika
• szilárdtest fizika
• részecskefizika
• szuper vezetőképesség

a fizika alapvető pillérei

négy alapvető pillér és érdeklődési terület van a fizikában elméleti alapon. ezek az oszlopok lehetővé teszik számunkra, hogy elérjük az anyag különböző jelenségeit. ezek nem a fizika ágai, hanem csak a fizika különböző területeinek struktúrái. a négy pillér a következő:

• klasszikus mechanika
• termodinamika
• klasszikus elektrodinamika
• kvantummechanika

melyek az alapvető tudomány fő határai?

az alaptudománynak három fő határa van.

1. a világ rendkívül nagy 1.e. univerzum
2. rendkívül kicsi (azaz részecskék, például elektronok, protonok, neutronok, mezonok stb.
3. a közepes méretű dolgok világa (az egyik véglet molekuláitól a másikig a földig). ez a komplex anyag világa.

a fizika néhány új ága és szerepük a technológia fejlesztésében

a fizika ágai: a 19. század végére sok fizikus azt hitte, hogy a fizikával kapcsolatban mindent felfedeztek. a 20.század elején azonban számos új kísérleti tény feltárta, hogy a korábbi nyomozók által megfogalmazott törvényeket módosítani kell.

• magfizika: a fizika azon ágát, amely az atommagokkal foglalkozik, magfizikának nevezzük.
• részecskefizika: a fizika azon ágát, amely az anyag végső részecskéivel foglalkozik, részecskefizikának nevezzük.
• relativisztikus mechanika: a fizika azon ágát, amely a fény sebességéhez közeledő sebességekkel foglalkozik, relativisztikus mechanikának nevezzük.
• szilárdtestfizika: a fizika azon ágát, amely a szilárd anyagok szerkezetével és tulajdonságaival foglalkozik, szilárdtestfizikának nevezzük.

a fizika egyéb ágai

a fizika az összes tudomány legalapvetőbb, és más tudományágakat, alapelveket és alapvető törvényeket biztosít. a fizikai és más mezők átfedése új ágakat hoz létre.

asztrofizika

a fizika azon ága, amely az égitestek kémiai és fizikai tulajdonságaival, eredetével és fejlődésével foglalkozik. ez magában foglalja a fizika és a kémia törvényeinek alkalmazását a csillagok születésének, életének és halálának magyarázatára. a bolygókat, galaxisokat, csillagködöket és más hasonló égitesteket az asztrofizika is tárgyalja. ennek a tudományágnak testvérei is vannak kozmológiával.

Atomfizika

a fizika azon ága, amely az anyagot alkotó atomokat és a közöttük fennálló kölcsönhatásokat vizsgálja. a következő témákkal foglalkozik: az atom szerkezete, Foton, fotoelektromos hatás, fekete test sugárzás stb.

Biofizika

a fizika azon ága, amely a biológiai folyamat tudományos tanulmányozásával foglalkozik a fizika törvényei szempontjából. például a denevérek echolokációja, feszültségek és törzsek a vázizomszerkezetekben.

aerodinamika

a fizika azon ága, amely a levegő és más gázok mozgásának tanulmányozásával foglalkozik. ez magában foglalja a levegő kölcsönhatásainak tanulmányozását mozgó tárgyakkal, például repülőgépekkel, valamint a mozgó levegő helyhez kötött tárgyakra, például épületekre gyakorolt hatásait.

kozmológia

a fizika azon ága, amely az anyagi univerzum viselkedésével foglalkozik entirety.it az egyik legszélesebb téma a fizika spektrumában.

fizikai kémia

a kémia azon ága, amely a kémiai vegyület fizikai szerkezetével, energiájuk mennyiségével, más vegyületekkel való reakciójával és az atomjaikat összetartó kötésekkel foglalkozik.

fizikai oceanográfia

az óceánok fizikai körülményeinek és fizikai folyamatainak tanulmányozása. különösen az óceán vizének mozgása és fizikai tulajdonságai.

orvosi fizika

ez a fizika alkalmazása az orvostudományban. általában a fizikára vonatkozik, mint az orvosi és sugárterápiára.

geofizika

ez a föld és környezetének fizikája az űrben. témái közé tartozik a Föld alakja, gravitációs és mágneses tere, a föld egészének és alkotóelemeinek dinamikája, a Föld belső szerkezeti összetétele és tektonikája, a magmák keletkezése, a vulkanizmus és a kőzetképződés, a hidrológiai ciklus, beleértve a havat és a jeget, az óceánok minden aspektusa, a légkör, az ionoszféra, a magnetoszféra és a nap-föld kapcsolatok, valamint a Holdhoz és más bolygókhoz kapcsolódó hasonló problémák.

Mérnöki fizika:

ez egy tudományos fokozat, amely elsősorban a B. Tech szintjén érhető el, B.Sc, M.Sc és P.Hd, ellentétben más mérnöki diplomákkal( például repülőgépmérnöki vagy Villamosmérnöki), az EP nem feltétlenül tartalmaz egy adott tudományágat vagy fizikát.

ehelyett az EP alaposabb alapot nyújt az alkalmazott fizikában a hallgató által választott bármely területen (például optika, nanotechnológia, mikrokészítés, gépészet, elektrotechnika, vezérléselmélet, aerodinamika, energia vagy szilárdtest fizika).

Plazma

a plazma olyan gáz, amelyben az atomok fontos része ionizálódik, így az elektronok és az ionok külön-külön szabadok. a fizikában és a kémiában a plazma a gázhoz hasonló anyagállapot, amelyben a részecskék egy bizonyos része ionizálódik.

az alapfeltevés az, hogy a gáz melegítése disszociálja molekuláris kötéseit, alkotó atomokká alakítva. a további melegítés ionizációhoz (elektronveszteséghez) vezet, ami töltött részecskéket, pozitív ionokat és negatív elektronokat tartalmazó plazmává alakul.

nem elhanyagolható számú töltéshordozó jelenléte a plazmát elektromosan vezetővé teszi, így erősen reagál az elektromágneses mezőkre. a plazmának ezért teljesen más tulajdonságai vannak, mint a szilárd anyagoknak, folyadékoknak vagy gázoknak, és az anyag különálló állapotának tekintik.

a gázhoz hasonlóan a plazmának sincs meghatározott alakja vagy térfogata, kivéve, ha tartályba van zárva; a gáztól eltérően mágneses mező hatására olyan szerkezeteket képezhet, mint szálak, gerendák és kettős rétegek. néhány gyakori plazma a csillagokban és a neonban.

fotonika

a fizika azon ága, amely a fotonokat tanulmányozza, és a kvantummechanika részét képezi. a fotonok elemi részecskék, amelyek elektromágneses mezőkhöz kapcsolódnak.

magnetohidrodinamika

a Magneto folyadékdinamika vagy a hidromágnesesség a fizika azon ága, amely az elektromosan vezető folyadékok dinamikáját tanulmányozza. ilyen folyadékok például a plazmák, a folyékony fémek és a sós víz. a magnetohidrodinamika (MHD) szó a magneto-jelentése mágneses mező, a hidro – jelentése folyadék, a dinamika pedig mozgást jelent.

az MHD elképzelése az, hogy a mágneses mezők áramokat indukálhatnak egy mozgó vezető folyadékban, amelyek erőket hoznak létre a folyadékon, és megváltoztatják a mágneses mezőt is. az is ismert, mint a tér plazma fizika.

a plazmák tanulmányozása, mivel ezek természetesen előfordulnak az univerzumban. az űridőjárás tanulmányozásának alapvető része, és nemcsak az univerzum megértésében, hanem a gyakorlati mindennapi életben is fontos következményekkel jár. beleértve a kommunikációs és időjárási műholdak működését. egyedülálló más területeken, mint az asztrofizika, amely hasonló jelenséget tanulmányoz, mivel az űrfizika nagy magasságú rakéták és űrhajók méréseit használja.

Szuperfolyékonyság

olyan anyagállapot, amelyben az anyag viszkozitás nélküli folyadékként viselkedik, végtelen hővezető képességgel. az anyag, amely úgy néz ki, mint egy folyadék, ellenőrizetlenül áramlik, és pontosan ugyanazon a hőmérsékleten lesz. a szuperfolyékonyság az elektronok súrlódásmentes áramlása és más egzotikus viselkedése egy szupravezető szilárd anyagban.

szupravezetés

pontosan nulla elektromos ellenállás, amely bizonyos anyagokban jellemző hőmérséklet alatt fordul elő. a szupravezetés számos fémben és kerámiaanyagban megfigyelhető jelenség. amikor ezeket az anyagokat az abszolút nulla közeli hőmérsékletre (O fok Calvin, -273 Celcius) a folyékony nitrogén hőmérsékletére (77k, -196c) hűtik, elektromos ellenállásuk nullára ugrik.

azt a hőmérsékletet, amelynél az elektromos ellenállás nulla, kritikus hőmérsékletnek (TC) nevezzük, és az egyes anyagoktól függően változik. gyakorlati célokra a kritikus hőmérsékletet úgy érik el, hogy az anyagokat folyékony héliummal vagy folyékony nitrogénnel hűtik.

mivel ezeknek az anyagoknak elektromos ellenállása van, ami azt jelenti, hogy az elektronok szabadon mozoghatnak rajtuk, nagy mennyiségű elektromos áramot képesek hosszú ideig hordozni anélkül, hogy energiát veszítenének hő formájában. kimutatták, hogy a huzal szupravezető hurkai több éven át elektromos áramot hordoznak mérhető veszteség nélkül.

ez a tulajdonság hatással van az elektromos erőátvitelre, ha a távvezetékek szupravezető kerámiából készülhetnek, valamint az elektromos tárolóeszközökre.

Optika

a fizika azon ága, amely magában foglalja a fény viselkedését és tulajdonságait, beleértve az anyaggal való kölcsönhatását és az azt használó vagy érzékelő eszközök felépítését. az optika általában a látható, ultraibolya és infravörös fény viselkedését írja le.

hidrodinamika

a fizika azon ága, amely a mozgásban lévő folyadékok, különösen az összenyomhatatlan folyadékok dinamikájával foglalkozik. a folyadékok mechanikai tulajdonságaival foglalkozik. azt mondja, hogy milyen gyorsan tud egy tárgy folyadékban utazni. példa: vízben úszó személy.

elektromágnesesség

ez az egyik a négy alapvető kölcsönhatások a természetben a másik három az erős kölcsönhatás, a gyenge kölcsönhatás, és a gravitáció.

az elektromágnesesség az az erő, amely az elektromosan töltött részecskék közötti kölcsönhatást okozza; azokat a területeket, ahol ez történik, elektromágneses mezőknek nevezzük. az elektromágnesesség felelős a mindennapi életben szinte minden jelenségért, a gravitáció kivételével.

a közönséges anyag az anyag egyes molekulái közötti intermolekuláris erők eredményeként alakul ki. az elektromágnesesség az az erő is, amely az elektronokat és a protonokat együtt tartja az atomokon belül, amelyek a molekulák építőkövei. ez szabályozza a kémiai folyamatokat, amelyek az atomok belsejében lévő elektronok közötti kölcsönhatásokból származnak.

a fizika szerepe a technológiában

• a fizika szintén fontos szerepet játszik a technológia és a mérnöki munka fejlesztésében.
• a tudomány és a technológia létfontosságú erő az emberiség szemléletének megváltoztatásához.
• az információs média és a gyors kommunikációs eszközök a világ minden részét szoros kapcsolatba hozták egymással.
• a világ egyik részén zajló események azonnal visszhangoznak az egész világon.
• az információs technológia korában élünk.
• a számítógépes hálózatok a fizika alapgondolataiból kifejlesztett chipek termékei. a chipek szilíciumból készülnek. Szilícium nyerhető a homokból.
• rajtunk múlik, hogy homokvárat vagy számítógépet készítünk belőle.

karrier a fizikában

fizikai ág	karrier fontossága
klasszikus & Modern fizika	klasszikus & Modern fizika fokozat birtokosa lehet: egyetemi tanár laboratóriumi technikus Műszaki asszisztens tudós kutatási asszisztens radiológus asszisztens
Atomfizika	a követő fokozat szakembere lehet: atomfizikus molekuláris fizikus
Nukleáris Fizika	a következő fokozat birtokosa lehet a: professzor nukleáris fizikus
asztrofizika	egy asztrofizikus lehet: Galaktikus csillagász Galaktikus kozmológusok nagy energiájú asztrofizikus Rádiócsillagászok planetáris csillagász planetáris, nap-és csillagász
termodinamika	ő lesz a jó: termodinamikai tudós termodinamikai fizikus termodinamikai fizikus termékfejlesztési tudós
Optika	optikai fokozat birtokosa lehet: optikai és rádiócsillagász optikai csillagász optikai fizikus optikai tudós
akusztika	a következő hozzászólásokban kell alkalmazni: Akusztikai tanácsadó Akusztikai mérnök Akusztikai
mechanika	Reológus lehet.
Biofizika	a biofizikus és egyetemi tanár jó munka számára.
geofizika	geofizikus lesz.

a fizika ágai videó illusztráció

GYIK (Gyakran Ismételt Kérdések)

említsd meg a fizika 7 ágát?

ez a 7 ág termodinamika, amely a hőmérsékletet és a hőt vizsgálja. Mechanika foglalkozik a mozgásban, és ez okozza, hogy a kölcsönhatások tárgyak között. A fényt tanulmányozó optika tükröket, lencséket, színeket is tartalmaz. A következő az elektromágnesesség, a relativitáselmélet és a kvantummechanika.

mi a fizika három fő ága?

itt van a fizika 8 fő ága:

• klasszikus fizika
• Modern fizika
• Nukleáris Fizika
• Atomfizika
• geofizika
• Biofizika
• mechanika
• akusztika

mi a fizika két felosztása?

a fizika az anyaggal és energiával foglalkozó tudományág, a tárgyak mozgását is tanulmányozza. a klasszikus fizika és a modern fizika a fizika két fő részlege és pillére.

ki a fizika atyja?

Galileo Galilei a modern fizika atyjaként ismert, aki bevezette a kísérleti tudományos módszert, és ő volt az első tudós, aki a fénytörő távcsöveket számos fontos csillagászati felfedezés kutatására használta. tehát megalapozta a csillagászat alapjait is.

ez is tetszik:

• a sebesség és a sebesség közötti különbség
• a tömeg és a tömeg közötti különbség
• a homorú és konvex lencsék közötti különbség