a szabvány, amelyet sok egyetemi tankönyv használ a sivatag meghatározásához: egy olyan terület, amely évente kevesebb, mint 10 hüvelyk (250 mm) csapadékot kap. De miért ezeken a területeken kap olyan kevés csapadék az első helyen?
földrajzilag a legtöbb sivatag a kontinensek nyugati oldalán található, vagy—a Szahara, Az arab és a Góbi sivatagok, valamint Ázsia kisebb sivatagai esetében—a parttól távol, az Eurázsiai belső térben találhatók. Általában a fő szubtrópusi nagynyomású sejtek keleti oldala alatt fordulnak elő. Ezek a hatalmas szélkerekek az északi féltekén az óramutató járásával megegyező irányban, a déli féltekén pedig az óceánok feletti szubtrópusokon az óramutató járásával ellentétes irányban spirálnak; viselkedésük azonban a közeli kontinenseket érinti.
az Egyenlítő közelében emelkedő nedves levegő lehűl és felhőkké, később esővé kondenzálódik. Ahogy a levegő áramlása a pólus felé mozog, a levegő nedvességének nagy részét felszabadítja. Mire az áram visszafordul az Egyenlítő felé, a levegő leereszkedik. Összenyomódik és melegebb lesz, és relatív páratartalma tovább csökken. Ilyen körülmények között ritkán alakul ki felhő és eső. Adjunk hozzá egy kis szelet, hogy felgyorsítsuk a párolgást a felszínen, és az alábbi kontinentális régiók rendkívül szárazak lesznek a rendelkezésre álló nedvesség hiánya miatt. A sivatagok így kiszáradnak.
homokot és dűnéket képzelhet el, ha egy sivatagra gondol, de a sivatagok hidegebb területeken is előfordulhatnak. A hideg vagy fagyos sivatagok-mint például a chilei Atacama-sivatag és néhány ázsiai sivatag az Eurázsiai sztyeppén belül (például A Türkmenisztáni Karakum—sivatag) – gyakran fagypont alá süllyednek az év hidegebb hónapjaiban. Ezenkívül létezik egy rendkívül nagy sivatag, amelynek “homokja” valójában vízből készül. Ez a sivatag nem az óceán azon részén található, amelyet Samuel Taylor Coleridge halhatatlanná tett az “ősi tengerész Rime” című versében (“víz, víz, mindenhol/sem csepp inni”); inkább az egész Antarktiszra kiterjed, amelynek part menti régiói évente körülbelül 7,9 hüvelyk (200 mm) csapadékot kapnak, míg belseje kevesebb, mint 2 hüvelyk (körülbelül 50 mm) csapadékot kap. Sok ember számára a Szahara, amely mintegy 3,32 millió négyzetmérföldet (8,6 millió négyzetkilométert) ölel fel, a világ legnagyobb sivatagja; azonban minden bizonnyal vitatható, hogy 5,5 millió négyzetmérföldnél (14).2 millió négyzetkilométer), Antarktisz-a jég síkságával-a világ legnagyobb “technikai” sivatagának tekinthető.