a bőrhátú teknősök (Dermochelys coriacea) a lábizmaikban szorosan összekapcsolt nagy artériákkal és vénákkal képesek melegen tartani végtagjaikat még a fagyos vizekben is, egy új tanulmány szerint. Annak ellenére, hogy alacsony az anyagcseréje, a bőrhátúak—az egyetlen élő teknősfaj egy egykor nagyobb csoportban-testhőmérséklete 25-27 C (kb. 77 f-81 F) között mozog. Az izmoknak melegen kell maradniuk, hogy hatékonyak maradjanak, de ez kihívást jelent ezeknek a vadállatoknak, mert gyakran fagyos vizekben úsznak, akár a világ hideg régióiban, akár mélyen a nap által felmelegített felszín alatt. Annak kiderítésére, hogy az állatok hogyan tartják fenn az izom melegét, a kutatók hat teknősöt boncoltak fel, amelyek sajnos halászhálókba fulladtak. A szigetelő zsírrétegek mellett, amelyekről a tudósok már tudtak, a csapat megjegyezte a teknősök lábizmaiban a fő erek szokatlan mintázatát. Az erek úgy vannak elrendezve, hogy a vért a test magjába visszavezető vénák feladják az állandóan aktív izmokban keletkező hőt az artériákban a szívből érkező vérnek-jelentették a kutatók ma a Biology Letters-ben. Ez tartja a legtöbb hőt az izmokban és a test magján kívül—ami nagy segítség a fészkelő nők számára, a kutatók megjegyzik, mert a fárasztó tevékenység a partra húzás és a fészkek ásása (kép) könnyen túlmelegedhet. A teknősizmok artériáinak és vénáinak szokatlan elrendezése ellentmond a melegvérű vízi lények több fajának, például a tengeri madaraknak és az emlősöknek az azonos fagyos környezetnek kitett példáinak: ezeknek az állatoknak a végtagjaiban az erek úgy vannak elrendezve, hogy a testhő, amely nagyrészt a májban keletkezik, a test magjában marad, ahelyett, hogy elveszne a környező tengervízben.