(az alábbiakban egy írásos átirata Kristen és Cali interjú Elaine Dalton az egyperces szentírás-tanulmányozás podcast. Kérjük, bocsásson meg minden hibát!!)
Kristen Walker Smith:
rendben. Üdvözöljük barátok. Annyira izgatottak vagyunk. Van egy különleges, különleges vendégünk a mai podcaston. A csodálatos Elaine Dalton. És ha húszas vagy annál idősebb vagy, pontosan tudod, ki ő, de a fiatalabb közönségünk számára, bemutatnád magad?
Elaine Dalton:
Ó, nagyon szeretnék. Köszönöm, hogy meghívtál erre a podcastra. Magányos vagyok. Szeretek beszélni. Elaine Dalton vagyok, és 2008 és 2013 között általános Fiatal Nők elnökeként szolgáltam az egyházban. Tehát folyamatos érdeklődésem, szenvedélyem és vágyam van arra, hogy minden fiatal nőnek segítsek. Fiatal nőnek tartom magam. Szóval tessék. Itt nincs korkülönbség.
Cali Black:
azt kell mondanom, hogy 2010-ben végeztem a középiskolát. Dalton nővér, te vagy a fiatal nők általános elnöke, akire gondolok. Csak azt képzelem, hogy elmegyek a templomba, meghallgatom az Általános üzeneteidet, és igen, különleges helyed van a szívemben.
Elaine Dalton:
Nos, tudjátok, mindannyiótokat a lányaimnak hívom. Csak a lányaim vagytok. Csak követellek.
Cali Black:
Teljesen.
Elaine Dalton:
az egyik tűzhelyen, ahol beszéltem, fiatal férfiak és fiatal nők voltak, és az egyik fiatal férfi feljött utána, és azt mondta: “már háromszor hallottalak beszélni.”És azt mondja:” Dalton nővér, azt hiszem, téged a halandóság előtti világban jelöltek ki, hogy kövesd a mi generációnkat.”És azt gondoltam:” Nos, remélem. Remélem, hogy ez a helyzet, ” és talán ezért van olyan szeretet mindannyiótok iránt.
Cali Black:
azt állítják, hogy.
Kristen Walker Smith:
imádom. Nem csak azért, mert nem igazán vannak rajongóid a templomban, de mi is azok vagyunk. Ha lehetnek spirituális rajongóid, mi vagyunk, hanem kifejezetten a fantasztikus könyvedről is beszélni, nincsenek hétköznapi nők. És be kell dugnom egy dugót. Ez a könyv, úgy értem, ha megnézed a videót, láthatod. Millió post-it jegyzetem van benne, és egyszerűen fenomenális, hogy egy nap alatt felveheted és elolvashatod, és megváltoztathat. Teljesen meg tud változtatni.
Kristen Walker Smith:
ezért szeretnénk feltenni néhány kérdést azokról a dolgokról, amelyeket a könyvben írt, hogy segítsen a közönségnek egy kicsit jobban megérteni, hogy ők nem hétköznapi nők, függetlenül attól, hogy milyen átlagosnak érzik magukat. Nem lenne gond?
Elaine Dalton:
ez félelmetes lenne.
Kristen Walker Smith:
rendben, Cali, kezdj el minket.
Cali Black:
Persze. Tehát egy dolog, amit szeretek, hogy úgy érzem, hogy mindig fontosnak éreztem magam. Mintha lenne mit megosztanom. És ezt próbáltam magammal vinni. Befolyásolhatom a családomat, a szomszédságomat, a közösségemet, megváltoztathatom a világot, és igyekszem ezt magamnál tartani. De most is van két gyerekem, három és egy éves.
Cali Black:
és néha az a napom, hogy ételt készítek, pelenkát cserélek, rendet rakok és milliószor ismétlem. Szóval csak kíváncsi vagyok, milyen tanácsod van azoknak a nőknek, akik megpróbálnak változtatni, de úgy tűnik, hogy kissé korlátozottak vagyunk a jelenlegi körülmények között?
Elaine Dalton:
Ó, ez olyan jó kérdés. És elmondom, mit mondok. Minden nap, minden órában különbséget teszel. És úgy gondolom, hogy a hangsúly azon van, hogy mit tehetünk a világban, amit mondunk. Mit tehetünk, amennyire a keresőképesség megy, amennyire a karrier, és így tovább, és így tovább. De nem hiszem, hogy lehetne nagyobb hozzájárulás, amit egy nő tehet, mint boldog, jól beállított, igaz, hozzájáruló gyermekeket felnőttekké nevelni.
Elaine Dalton:
és ennek hatása olyan hullámzó hatásokkal jár, amelyek csak az örökkévalóságig tartanak. Tegyük fel, hogy hat gyereket neveltem fel. Pelenkát cseréltem. Én is ugyanezt tettem. Sírtam a mosás miatt. Azt gondoltam: “Ó, csinálhatnék valami értelmeset.”És túlnéztem a célon, mert a legértelmesebb dolgot tettem, amit valaha is tehettem. Hogy az öt fiam Missziót szolgál, az embereket, akiket megtértek, a családokat, akiket megváltoztattak. Tehát szilárd alapot teremtesz a családodban, és ezt teszed, és megváltoztatod a világot.
Elaine Dalton:
de akkor itt van az óriási titok. Miután a gyerekeid felnevelkedtek és elmentek otthonról, a házad olyan tiszta marad, hogy unalmas. És annyi időd van, hogy hozzájárulj. Nézd, mit csináltam. És most én vagyok a Stella Oaks Alapítvány elnöke, amely pénzt gyűjt, hogy ösztöndíjat biztosítson a fiatal egyedülálló anyáknak. Tehát rengeteg idő van arra, hogy bármilyen hozzájárulást tegyen, amit csak akar, eltekintve a gigantikus világváltástól, amely az anya. Jó anya. Így templommá alakíthatod az otthonod, cserélheted a pelenkákat, és szórakozhatsz.
Cali Black:
Ó, ember, imádom ezt.
Kristen Walker Smith:
Ó. Nem tudom, hogy jó-e pelenkát cserélni, de szeretem ezt a betekintést.
Elaine Dalton:
nem, de ez vicces, mert most nagymama vagyok, és a kis unokáim jönnek ide, és azt hiszem, ez az újrakezdés. Ha nagymama vagy, akkor azt teheted, amit anyaként mindig is tenned kellett volna. Azt fogják mondani: “megkaphatom ezt?”Mire én:” persze.”Csinálhatom ezt? Ó, persze.
Kristen Walker Smith:
Ó, te egy igazi nagymama vagy. Ez király. Nos, ezzel összhangban, egy másik dolog, amiről a könyvben beszéltél, az, hogy a világ megpróbálja a nőket ebbe a formába helyezni, és megpróbálja elhitetni veled, hogy nincs befolyásod és nincs hatalmad ebben a világban, hacsak nem illesz bele ebbe a formába. És azon tűnődtem, le tudná-e írni azt a penészt. Mit érzel, hogy a világ megpróbálja éreztetni velünk, hogy érdemesnek kell lennünk?
Elaine Dalton:
Nos, azt hiszem, ami a világban történik, az az, hogy olyan helyzetbe kerülünk, nem annyira penész, hanem inkább abban a helyzetben, hogy összehasonlítsuk. Összehasonlítani magunkat más emberekkel. És amikor ilyen helyzetbe kerülünk, hogy összehasonlítsuk, néha hajlamosak vagyunk azt mondani: “ilyen akarok lenni. Azt az otthont akarom. A haját akarom. Még a rúzsának színét is tudni akarom, mert ha rajtam van a rúzs, én leszek ő.”
Elaine Dalton:
és újra azt gondolom, hogy ez eltereli a figyelmet arról a csodálatos dologról, hogy egyéniek vagyunk. Hogy egyedinek és egyedinek lettünk teremtve. Egyenként, pontosan azokkal a dolgokkal, amelyekre szükségünk van egyedülálló isteni küldetésünk végrehajtásához itt a földön. Még a szemünk színe, a hajunk színe, milyen magasak vagyunk, személyiségünk. Mi rendelésre készült, hogy nem egy nagyon egyedi téma dolog itt a földön.
Elaine Dalton:
és ahogy arra koncentrálunk, hogy megpróbáljunk valaki más lenni, teljesen eltávolodunk a céltól, vagyis arra összpontosítunk, hogy a legjobbak legyünk, akik lehetünk, és a legjobb egyedi, tehetséges, tehetséges, irányított, ihletett nő, akik lehetünk. Van ennek valami értelme?
Kristen Walker Smith:
Abszolút. Abszolút. Imádom. És azt hiszem, az egyik dolog, amit megtanultam, amikor fiatal nőkkel dolgoztam, az az, hogy a Sátán, ha nem tudja őket átvinni a bűnön, akkor eltereli őket. És azt hiszem, igazad van. Annyira igazad van.
Elaine Dalton:
Igen. Zavart, elbátortalanodott és diszkvalifikált. Ezek kéz a kézben járnak. Elterelődik a figyelmed, elfelejted, hogy ki vagy, aztán nagyon elbátortalanodsz, és olyan dolgokat teszel, amelyek nem okosak, és nem válnak Isten lányává.
Kristen Walker Smith:
Igen. Ó, ezt imádom. A három D, ami szuper erős, és ez illik egy másik kérdésemhez. A könyvében beszélt az ősömről, Kristináról, ami szerintem olyan izgalmas volt.
Elaine Dalton:
ezt nem tudtam. Ez csodálatos.
Kristen Walker Smith:
tehát, ha nem ismeri ezt a történetet, van egy szobor Kristináról, aki az ősöm Dániában. És ő volt az egyik első ember Dániából, aki Utahba jött. Még csak tinédzser volt, amikor ez történt. A szobor, amit a nagybátyám készített, arról készült,ahogy a széllel szemben áll. Ó, dehogynem!
Elaine Dalton:
nézd meg!
Kristen Walker Smith:
Igen. Még csak nincs is nálam, pedig a rokona vagyok. Fel kell vennem.
Elaine Dalton:
imádom ezt. Folytasd.
Kristen Walker Smith:
igen, tehát a szél fúj ellene. És úgy gondolom, hogy sok minden van, amivel szembe kell néznünk. . . ez a figyelemelterelés, csüggedés, mi volt az utolsó D?
Elaine Dalton:
Kizárva.
Kristen Walker Smith:
Kizárva. Mintha a szellemi szelek fújnának ellenünk. De beszélsz ezekről az apró döntésekről, mint Kristina, amikor egy nap fel akart szállni arra a hajóra, és arról, hogy ez milyen áldott nemzedékek. A családom Kristina miatt van itt. Mit gondolsz, milyen apró döntéseket hozunk mi, nők és lányok nap mint nap, amelyek olyan nagy hatással lesznek a jövőnkre és az utánunk jövő generációkra? Mik azok a kis döntések?
Elaine Dalton:
Nos, először te;meg kell néznem Kristinát. Nézd, hogy fúj a szél úgy, hogy a lófarka egyenes. Imádom ezt.
Kristen Walker Smith:
hát nem félelmetes?
Elaine Dalton:
és azt hiszem, ez már-már szimbolikus a mai napra, amikor csak az ellenzék szelei támadnak, és ő mégis szilárdan áll. És Dániában elmentem Dániába, és ott álltam a mólón Kristinával, és ő nagyobb, mint az ottani élet. És ez olyan csodálatos. Emlékszem, hogy együtt voltam a szobrásszal, Dennis Smith-szel, aki azt mondta: “ő az én üknagymamám. És azon a napon az ő döntése függött örök sorsomtól.”
Elaine Dalton:
és ez annyira megérintett. És ez hosszú idő volt, mielőtt én lettem az Általános fiatal nő elnök. Erről a döntésről. Tehát azt hiszem, hogy napi nagy döntéseket hozunk. Úgy gondolom, hogy reggel felkelni az ágyból néha nagy döntés. Azt hiszem, hogy az ágyad más döntés.
Elaine Dalton:
azt hiszem, minden döntésünk apró szokásokat képez, amelyek azzá válnak, akik vagyunk. Azt is gondolom, hogy mindannyiunknak meg kell szoknunk, hogy inspirált döntéseket hozzunk. És különösen ezen a napon és időben, Azt hiszem, mindennél jobban meg kell próbálnunk, hogy reggel le tudjunk térdelni és imádkozni a Szentlélek vezetéséért, majd megpróbálunk ráhangolódni arra, ahogyan ő vezet téged. És néha mindig más, de az idő múlásával, azt hiszem, meg fogod ismerni, hogyan beszél veled és mikor.
Elaine Dalton:
ez történt velem. Öreg vagyok. Hosszú időbe telt, de ez történt velem. Pontosan tudom, mikor beszél hozzám. Ezért úgy gondolom, hogy ha meg tudjuk hozni a napi irányított döntéseket, hogyan használjuk fel az időnket, kit hívjunk fel, kit érjünk el, mit kell tennünk, hogy fejlesszük magunkat, meghatározzuk a céljainkat, és magunkra gondoljunk. Ez még mindig személyes fejlődés.
Elaine Dalton:
lehet, hogy nincs programunk, de nem gondoltam, hogy a személyes fejlődés valaha is program. Azt hiszem, minden nap azt kell mondanunk: “ma haladást fogok elérni.”Szeretem, amit a fiatal nők csinálnak. Azt mondják: “fejlődj szellemileg, szellemileg, fizikailag és társadalmilag.”Csak csináld. És ezt imádom. Tehát a döntések nagyok. Azok. Mindent meghatároznak.
Kristen Walker Smith:
imádom. Ó, ez olyan erős. Cali, volt egy kérdésed hozzá.
Cali Black:
Igen. És most, hogy elindultam, éreztem azt a tanulási görbét, ahol csak arra emlékszem, hogy fiatal nő voltam, és arra gondoltam: “hogyan fogok valaha is a szellem vezetni egész nap?”Ez csak olyan nagy dolognak tűnik. És soha nem volt olyan, hogy ” igen, most már megvan.”De úgy érzem, lassan most már elmondhatom, hogy naponta többször is olyan vagyok, mint: “Oké, segítenem kell ennek a gyereknek, vagy ezt kell tennem?”
Cali Black:
próbálom egyensúlyba hozni az életemet. És van egy kis gondolatom, mintha rájöttem volna, hogy a szellem csak egy jó gondolat, ami azt mondja: “Hé, csak játssz a gyerekeddel most.”És megteszem. Aztán érzem azt a kis csendes biztosítékot, hogy helyesen cselekszem. És szerintem ez a lassú fejlődés az, ami nem tűnik mindig szuperhatalomnak. De ezek a kis pillanatok szerintem sokat adnak.
Elaine Dalton:
Ó, imádom hallani, hogy ezt mondod, Cali.
Cali Black:
Igen. Oké. Tehát a kérdésem az Ön számára, egyfajta visszatérve az összehasonlításhoz, mert úgy érzem, hogy ez nagy dolog, hogy a nők nem csak összehasonlítjuk magunkat más nőkkel, de néha ezen a csúszós lejtőn jutunk el, jól, ez nem olyan rossz, mint valami más. Úgy érzem, különösen, ha a Média műsorokat vagy tévét néz, néha elkapnak, nos, ez nem olyan rossz, mint ez a szörnyű dolog.
Cali Black:
és így rendben lesz, vagy akár valami, amit korábban tettem, amit megbántam, miközben nem olyan rossz. Mit javasolsz, hogy nézzek szembe ezzel? Nem arra a deszenzibilizációra, ahol azt mondod: “Ah, biztos vagyok benne, hogy minden rendben van”, hanem arra, hogy visszatérjünk az igazsághoz.
Elaine Dalton:
nos, ezt nevezem a csökkenő középszerűség skálájának, és mi csak azt mondjuk, “Nos, ez nem olyan rossz, mint”, és aztán ott vagyunk, és azt mondjuk,” Nos, ez nem olyan rossz, mint”, és csak folyamatosan leereszkedünk a középszerűségbe, tényleg, amikor kellene, azt hiszem, Isten lányaiként, nem hiszem, hogy bárki is igazán érti, hogy ez mit jelent. Hogy nem kellene azt mondanunk: “nem olyan rossz, mint.”
Elaine Dalton:
azt kell mondanunk, hogy “ami erényes, szép dicséretre méltó és jó jelentés”, majd keressük ezeket a dolgokat. Mert úgy találom, hogy, Nos, itt van az oka, hogy csináld. Ez az elv. Arról van szó, hogy a szellem mindig veled van. És olyan helyzetbe kerülsz, amikor egy filmet hallgatsz, ahol lehet, hogy két vagy három szó nagyon sértő.
Elaine Dalton:
nem csak neked, hanem a léleknek, a Szentléleknek is. Mi történik? Nem fog itt lógni. Ő szent, és nem tesz ilyet. Azt hiszem, az alapelv az, hogy meg akarom őrizni, amit hallgatok, amit nézek, amit beengedek az életembe, az otthonomba. Meg akarom őrizni a gondolataimat, mert ezt az életet egyedül nem tudom megtenni. Komolyan, és most még jobban, mint valaha, segítségre van szükségem, mert kinek van igaza.
Elaine Dalton:
megyünk, ő az? Ez az? Ez az? És egyre többet találok, tényleg segítségre van szükségem, mert minden jól néz ki. Minden igaznak tűnik, és szükségem van erre az útmutatásra. Visszatérve tehát a Szentlélekhez, és amikor az emberek azt mondják: “Nos, nem tudom, hogy mindig megvan-e bennem, és nem igazán tudom felismerni, hogy vezet engem”, Bednar Elder egy nagyszerű tantételt tanított nekem.
Elaine Dalton:
azt mondta: “Elaine, te vagy”, jó lánynak nevezett. “Jó kislány vagy. És templomba jársz, ugye? Igen. Elveszed az úrvacsorát? Igen. Azt akarod tenni, ami helyes? Igen.”És azt mondta:” akkor arra kell figyelned és aggódnod, amikor nem érzed a szellemet. Mivel ezt magaddal hordozod, amikor megújítod ezt a szövetséget, az úrvacsorán azt teszed, hogy mindig az ő lelke legyen. Tisztává váltál, megbántad. És ezt a szellemet magaddal viszed. És mivel nem teszel semmit, ami miatt hazamenne, hogy elhagyjon, veled van.”
Elaine Dalton:
ezért azt mondta: “nagyon figyeljen, amikor nem érzi a szellemet.”Ez nagyon hasznos volt számomra, és még mindig az. Belépsz egy szobába, és hirtelen azt mondod: “nem érzem itt a szellemet. Jobb, ha elmegyek, vagy jobb, ha résen vagyok, ” vagy bármi is az. Ezért nagyon hálás vagyok Bednar eldernek, hogy megtanított erre, mert az idő nagy részében úgy gondolom, hogy mindannyiunkban ott van a lélek. Nézd meg a szemed. Látom a szemedben.
Cali Black:
ez egy jó módja annak, hogy flip, hogy körül, bár. Imádom. Ahelyett, hogy érezném a szellemet, inkább arra összpontosítok, mikor tudom, hogy a szellem elment, majd akkor hajtom végre a változást. Erre emlékezni fogok.
Elaine Dalton:
csak hozza meg ezeket a döntéseket. Ne racionalizálj. Olyan könnyű. Most nagyon jó műsorok vannak a Netflixen. És mindenki ajánlja őket. Felvettem egyet, és azt gondoltam: “Ó, ez nagyon jó lesz.”Körülbelül két másodperc alatt kikapcsoltam, mert számomra nagyon nehéz munka, hogy visszaszerezzem a szellemet, amint távozik. És nem szeretek keményen dolgozni, böjtölni, imádkozni, meg ilyesmi. Szeretek enni.
Kristen Walker Smith:
azt kell mondanom, hogy nagyon izgatott voltam, amikor elolvastam a könyvnek ezt a részét. Mert ígéretet tettem magamnak a húszas éveim elején, valószínűleg akkor, amikor Ön volt a fiatal nők általános elnöke a médiahasználatomról, és ezt nehéz volt kiállni, mert nincs szabály. Nincs olyan szabály, amely pontosan megmondaná, hogy milyen szavakat ne hallgasson, vagy pontosan milyen jeleneteket kell elhagynia. Ezért évekig küzdöttem, hogy elmagyarázzam, miért kezelem úgy a médiát, ahogy szoktam, és miért nem nézem azt, amit nem nézek.
Kristen Walker Smith:
és amikor ezt olvastam, azt gondoltam: “Ó, csak szavakba öntötte ezeket az érzéseket, amiket éreztem.”Sírva fakadtam, amikor elolvastam. Csak azt gondoltam: “Ó, ez olyan erőteljes a fiatal nők számára, hogy rájöjjenek, hogy nem rúghatod ki a szellemet, és várhatod el tőle, hogy azonnal visszajöjjön.”Nem csak ül és vár, és azt mondja:” Ó, a műsornak vége. Visszajöttem.”Tetszik, amit mondtál. Úgy gondolom, hogy ez a Sátán hatalmas figyelemelterelése, ezek a Média döntések. Szóval köszönöm.
Elaine Dalton:
ugyanez az, ahogyan a fiatal nőket szerénységre kérjük. A szerénység mindenki számára más. Ez tényleg más. És ez attól függ, hogy mikor érzed jól magad. Amikor úgy érzed, hogy valójában jogdíjként ábrázolod magad. Tehát amikor azt mondjuk, hogy” csak öltözz szerényen”, az nem azért van, hogy a fiatal nők népszerűtlenek legyenek, vagy őrültnek tűnjenek. Csak az Istenség tagjának állandó társasága.
Kristen Walker Smith:
Igen. Ó, abszolút. És ez egy kicsit félre, de ha az Istenség tagjairól beszélünk, van valami, ami közös bennünk, hogy mindkettőnknek volt olyan tapasztalata, hogy az apáink, amikor fiatalok voltunk, megbetegedtek, és imádkoztak, hogy az apáink jobban legyenek, de valójában nem lettek jobban. Apám hét éves koromban halt meg. Hány éves voltál? Főiskolás voltál, amikor ez történt?
Elaine Dalton:
Igen, első év a BYU-nál.
Kristen Walker Smith:
Rendben. Évekig küzdöttem, hogy kitaláljam, miért kellene imádkoznom, ha, amikor valamit annyira akarok, és olyan keményen imádkozom, és gyors vagyok, ez nem fog megtörténni, ahogy feltétlenül akarom. Szóval szeretném hallani a betekintést, hogy. Miért érdemes imádkozni, ha nem kapod meg pontosan azt, amit akarsz az imából?
Elaine Dalton:
tudod mit? Ez egy olyan kérdés, amit szerintem sok fiatal nő tesz fel, nem csak te és én. Úgy gondolom, hogy a fiatal nőknek nehéz dolgokkal kell szembenézniük. A szüleik elválnak, és olyan keményen imádkoznak, hogy ez ne történjen meg. És olyan keményen imádkoznak különböző dolgokért. Találkoztam egy fiatal nővel, aki úgy döntött, hogy soha többé nem megy templomba, mert a macskája megbetegedett, és imádkozott, hogy jobban legyen, de ő nem.
Elaine Dalton:
és elmeséltem neki az apám történetét, és ezt valószínűleg sok fiatal nőnek is elmondtad. A válasz az, hogy nem tudom, apám miért nem lett jobban. Te sem tudod. De amit tudunk, az az, amit Nefi elmondott nekünk. Tudom, hogy Isten szereti gyermekeit. És így soha, amikor nem kaptam választ az imákra, soha nem adtam fel ezt valamilyen okból. Hogy szeret engem.
Elaine Dalton:
és így tovább imádkoztam, de az imám nem volt most, “segíts apámnak jobban lenni.”Az volt,” miért vitted el?”És zaklattam az Urat emiatt, de nem hagytam abba az imádkozást. Csak kérdeztem és kérdeztem. És mint tudják, a könyvemben, talán azt mondtam, hogy a könyvben, megkaptam a választ, de sokáig tartott, és nem jött konkrét ezért.
Elaine Dalton:
ez volt a Példabeszédek 3:5 és 6.verse. “Bízz az Úrban teljes szívedből, és ne hajolj a magad értelmére. Minden utadon ismerd el őt. Ő fogja irányítani az utadat.”Más szavakkal:” van egy terv a helyén, Elaine, és ez mind egy csodálatos terv része. És egy nap majd megértitek mindezt, és hálásak lesztek Mennyei Atyánknak.”Azt hiszem, azt tanácsolom minden fiatal nőnek, aki imádkozik, és úgy érzi, hogy az imái nem válaszoltak meg, hogy csak tartsanak ki, mert most már minden imára válaszolhatok.
Elaine Dalton:
néha nem úgy, ahogy szeretnénk, de minden egyes ima meghallgatásra talál. És minden válasz egy szerető Mennyei Atyától származik. És mindig a te javadra fordul. Mindig. Apám ott volt, amikor gyerekeim voltak. Apám ott volt, amikor megházasodtam. Apám itt volt, amikor beteg voltam. Apám ott volt, amikor az első konferencia előadásomat tartottam. És ezt tudom. Nem hiszem, hogy a mennyország olyan messze van.
Kristen Walker Smith:
egyetértek. Ez olyan erőteljes tanúságtétel. Köszönöm szépen.
Cali Black:
ez gyönyörű.
Elaine Dalton:
köszönöm a kérdést.
Cali Black:
ahogy a végéhez közeledünk, éppen egy csoport fiatal nővel beszéltem pár nappal ezelőtt, és a szentírás-tanulmányozásról beszéltem, és megkérdeztem tőlük, Mi a legnagyobb küzdelmed a jó Szentírás-tanulmányozással most? Azt gondolva, hogy olyanok lesznek, mint “elalszom”, vagy “nem értem őket”, vagy ilyesmi. És itt ezek a fiatal nők, mint, ” nem vagyok biztos benne, hogy pontosan hogyan kell használni a lábjegyzeteket hatékonyan.”Vagy:” Isaiah egy kicsit zavaros.”Mire én:” mi?”
Cali Black:
ezek a fiatal nők azzal fújtak el engem, amit már a szentírás-tanulmányozásban végeztek, összehasonlítva azzal, amit akkor éreztem, hogy a szentírás-tanulmányozásban csinálok. És mégis tudom, hogy sokan úgy érzik, hogy a könyved szerint hétköznapi. Olyan hétköznapinak érzik magukat. És mégis, én nem is érzem magam olyan öregnek, de még mindig úgy éreztem, hogy rájuk nézve tele van ez a szeretet, hogy sokkal jobban csinálod,mint gondolnád.
Cali Black:
tehát csak kíváncsi vagyok, van – e bármilyen nagy üzenete, amelyet át szeretne adni az összes fiatal nőnek vagy az egyház nőinek, hogy hogyan léphetünk ki ebből a hétköznapi érzésből? Hogyan érjük el ezt a szeretetet?
Elaine Dalton:
Nos, azt hiszem, beszéltünk néhány alapelvről. Az egyik az összehasonlítás leállítása. A második pedig az, hogy hagyd, hogy betöltődj a Szellemmel és a világossággal, amit a lélek hoz, mert a lélek nemcsak a Szabadítóról és Mennyei Atyánkról fog bizonyságot tenni, hanem rólad és isteni identitásodról is.
Elaine Dalton:
tehát ez a két dolog kritikus. De azt hiszem, talán … réges-régen csináltam egy tanulmányt arról, hogy ki vagyok én? Én tettem fel ezt a kérdést. Amikor tanulmányozom a szentírásokat, általában azt tanulmányozom, hogy felteszek egy kérdést. És amikor rájöttem, hogy ki nem csak én vagyok, hanem hogy ki minden nő és minden fiatal nő a világon jelenleg a földön, teljesen elképesztő volt. Valójában, amikor fiatal nők vagy nőcsoportok jelenlétében vagyok, mindig olyan alázatosnak érzem magam, mert tudom, kik ők.
Elaine Dalton:
és az elhívásomban ez a tudás még világosabbá vált számomra. Tudtam, kik azok a nők. Láttam a szellemük nemességét, ha ennek van értelme. Állhatnék a szószéknél, és nézhetnék egy csoport nőt, és láthatnám, Kit lát Isten. És ha valakinek valaha is volt ilyen pillantása, Ó Istenem. Ez teljesen fenomenális.
Elaine Dalton:
de ez is nagyon megalázó, mert látod, nem vagyunk hétköznapi. Azért vagyunk fenntartva, hogy most a földön legyünk, mert milyen bátrak voltunk a halandóság előtti birodalmakban, mert Jézus Krisztust választottuk és azt a tervet, amelyet az Atya írt. És olyan erős bizonyságot tettünk erről másoknak, amikor megvívtuk azt a háborút, hogy mi is arra voltunk fenntartva, hogy most itt legyünk, hogy ugyanezt tegyük. Hogy tanúságot tegyünk és bizonyságot tegyünk Szabadítónkról, Jézus Krisztusról.
Elaine Dalton:
és azt hiszem, prófétáink már régóta szólítanak minket. És Nelson elnök most még vádalkut is adott. Azt mondja: “könyörgök a nővéreimnek. Csak kelj fel erre a termetre. Ti vagytok azok a nők, akik most beteljesítik a próféciákat. Ti vagytok azok, akik a világ nőit nagy számban fogják bevinni az egyházba, mert ti boldog módon különböztök.”És azt hiszem, befejezésül csak annyit mondanék, hogy nem vagy hétköznapi. És ne feledje, hogy különböznie kell a világtól, hogy különbséget tegyen a világban.
Elaine Dalton:
másnak kell lenned. És így értékeld azt az egyediséget, ami a tiéd, és értékeld azt a tényt, hogy isteni küldetésed van, és hogy mennyei szülők, Mennyei Atyánk lánya vagy, és hogy szeretnek téged, és hogy minden ösvényedet vezetni és irányítani fogják az életedben.
Elaine Dalton:
és ezek dolgok, ezek nem csak szavak számomra. Bejártam a világot. Kis kunyhókban voltam, nőkkel ültem, és láttam ezeknek a nőknek a nemességét. Láttam, kik ők. Voltam kúriákban, kastélyokban és királynőkkel. És azt is láttam. És ha mindannyian össze tudnánk jönni, és megértenénk, kik vagyunk és kik vagyunk, és miért vagyunk fenntartva, hogy itt legyünk a földön, akkor tényleg megváltoztathatnánk a világot.
Elaine Dalton:
egy kicsit zavartak vagyunk, de azt hiszem, Mennyei Atyánk megadta nekünk ezt a pillanatot, hogy csendben legyünk, hogy otthon legyünk, hogy összpontosítsunk arra, ami a legfontosabb, és ez te és a családod, közel kerülni hozzá, és megtanulni ebben a csendes időben hallani a hangját. Tehát ez csak a vallomásom, de ez is egyfajta biztos tudásom. Tényleg tudom.
Cali Black:
és elmondhatom, hogy ezt tényleg tudod. És ezt imádom. Én is érzem ezt az igazságot a szívemben. És remélem, hogy ez olyasmi, amit mindannyian megtanulhatunk, és ez a közös igazságunk, hogy hatalmasak vagyunk, és nagyobb céljaink vannak, mint amit jelenleg látunk.
Elaine Dalton:
Igen. Volt egy unokám, most készül a küldetésére. Ha eljut oda, ahová hívják, pár hónap múlva Tahitin lesz. És azt mondtam neki, hogy egy kicsit elbátortalanodott. Azt mondtam: “Ella, elfelejtettél valamit. Most mentél át a templomon. És erős fiatal nőként jöttél, de most extra hatalommal lettél felruházva, Mert a templomban voltál. Tehetséges vagy a hatalommal. Meg tudod változtatni a világot.”
Elaine Dalton:
és azt hiszem, ez az, amit mindannyiunknak fel kell ismernünk, hogy megváltoztatjuk a világot lányok, és meg tudjuk változtatni a világot, és meg is fogjuk. Úgy lesz. Teljes mértékben bízom benne.
Kristen Walker Smith:
ki más kívánná, hogy a gyerekeik Elaine Dalton legyen a nagymamájuk? Csodálatos vagy. Írd fel a gyerekeimet. Elküldöm őket a házadba. Nos, ez egy igazi öröm volt. És az utolsó kérdés, amit Cali és én felteszünk minden egyes interjúalanynak, összhangban azzal, amit a lélek iránti igényünkről mondtál, hogy kérdezzük meg tőled: hogyan hallod őt ?
Elaine Dalton:
hogyan hallom őt? Sokféle módon hallom őt. Hallottam őt ma reggel, amikor korán kisétáltam az ajtómon, és megláttam ezt a ragyogó rózsaszín napfelkeltét. Hallom őt, amikor zenét hallgatok. Néha beszél hozzám, még a kortárs zenében is, nem himnuszokban. Mintha James Taylort hallgattam volna, és azt mondta: “fényes, napsütéses nap lesz.”És hallottam őt. Hallottam, hogy ezt mondta. Hallom őt, amikor olvasom a szentírásaimat. Hallom őt mások hangjában, akik inspiráltak arra, hogy megálljanak vagy hívjanak.
Elaine Dalton:
hallom őt az unokáimban, akik néha reggel 6:30-kor felhívnak, és azt mondják: “nagyi, jól vagy?”Valójában azt hiszem, volt egy felszólítás. Nem tudják, de volt egy kis késztetésük, hogy felhívják és feltegyék ezt a kérdést, mert a legtöbb alkalommal, amikor megteszik, én nem vagyok az. Mindig hallom őt. Most hallottam őt beszélni hozzátok, és láttam őt is, ahogy a szemetekbe tudtam nézni, és megláttam a Megváltónk, Jézus Krisztus fényét. Szóval köszönöm mindkettőtöknek, hogy ki vagy és mit csinálsz, és hogy milyen jó vagy, és próbáljuk meg együtt. És amikor elesünk, felkelünk, mert a Szabadító ezt lehetővé tette.
Kristen Walker Smith:
Elaine, nem tudom eléggé megköszönni, hogy itt vagy, és azt a hatalmas bizonyságot, amit megosztottál velünk. Úgy éreztem, hogy fel vagyok építve. Mielőtt felszálltunk, imádkoztam, és azt mondtam: “Mennyei Atyánk, kérlek, segíts nekünk felépíteni valakit.”Tudom, hogy amit mondtál, az lesz. Tudom, hogy így lesz.
Elaine Dalton:
köszönöm. Köszönöm, hogy ma elhoztad a szellemet az otthonomba. Nagyon köszönöm.
Kristen Walker Smith:
csodálatos vagy.
Cali Black:
természetesen. Nagyon köszönöm.