hogyan mozognak
a nap hozzájárulása: konvekcióval történő emelés
a meleg és párás légtömegek emelkedésének első és legnyilvánvalóbb oka a napsugárzás közvetlen abszorpciója (különösen az infravörös sávban, amelyet elsősorban a vízgőz abszorbeál), valamint a talaj feletti konvekció, amely hőt veszít.
a hegyek hozzájárulása: orografikus emelés
a folyamat hasonló az előzőhöz, de ebben az esetben a meleg és párás levegő tömege emelkedik a topográfia miatt: amikor egy mozgó légtömeg találkozik egy hegygel, kénytelen mozogni az oldalán, emelkedni és lehűlni.
légtömegek találkoznak: dinamikus emelés
még ebben az esetben is a mechanizmus ugyanaz, de az emelés azért történik, mert a levegő tömegét felfelé tolja egy másik mozgó tömeg, amely alá ékelődik. Általában ez akkor fordul elő, amikor egy meleg, könnyebb légtömeg találkozik egy hideg légtömeggel, amely sűrűbb lévén hajlamos a melegebb levegő alá ékelődni, arra kényszerítve, hogy emelkedjen.
rétegzett levegő: termikus inverzió
tisztességes és stabil időjárási körülmények között, különösen télen, a hideg levegő hajlamos a talajhoz közeli rétegződésre, ami a termikus inverzió jelenségét idézi elő: ebben az esetben a levegő hőmérséklete a magassággal emelkedik, nem pedig csökken, mint általában. Ebben az esetben a meleg levegő hűl, amikor érintkezik az alábbi hideg tömeggel: ha elérjük a harmatpontot, vékony felhőrétegek alakulhatnak ki, amelyek úgyszólván ‘materializálják’ a két különálló légtömeg közötti határt.