az I. világháború jelentős tekintetben markánsan megjelent, még a legutóbbi háborúktól eltérően is. Ami nagyjából a különbséget okozta, az nem a parancs minősége vagy a morál megváltoztatása volt. Ez volt az ipari mozgósítás és a technológiai fejlődés. Az új fegyverek megjelenése, valamint az új gyártási módszerek mennyisége és sebessége döntő szerepet játszott a háború természetének megváltoztatásában.
az 1914-18-as Nagy Háború sajátos tulajdonságait természetesen nem kizárólag a technológia határozta meg. Egészen más tényezők, mint például a szóban forgó kérdések mélysége (‘ez a háború élet és halál’), valamint a fő riválisok közötti erőforrások és elszántság viszonylagos egyenlősége szintén mélyen befolyásolták a konfliktus természetét. Ennek a küzdelemnek az uralkodó aspektusainak felvázolásakor azonban az iparosítás, a technológia és a találékonyság kultúrája által nyújtott hozzájárulásnak nagynak kell lennie.
el kell ismerni, hogy bizonyos szempontból a fegyverek átalakítása az iparosítás hatására nem feltétlenül eredményezett újfajta háborút. Az 1914-es csatahajó rendkívül különbözött az 1805-ös csatahajótól, ám a nagy tengeri háború nem különbözött feltűnően a Napóleon elleni tengeri háborútól. A háború a levegőben teljesen új jelenség volt, de a repülőgép még nem érte el azt a fejlettségi állapotot, ahol alapvetően megváltoztathatta volna a csata arcát.
de a szárazföldi háború esetében az új fegyverek és az új mennyiségű fegyverek valóban hatalmas különbséget tettek a katonai műveletek természetében és következményeiben. Nagyrészt ők hozták létre azokat a vonásokat, amelyek alapján erre a harcra a legjobban emlékeznek: patthelyzet, mozdulatlanság, nagy kopási csaták és ‘hiábavalóság’.