az armadillóktól, akik minden nap nagy részét alszanak, a zsiráfokig, akik csak két órát kapnak (1), A tudósok úgy vélik, hogy gyakorlatilag minden állat alszik (2). Még egy milliméter hosszú állat, a caenorhabditis elegans (3) is alszik.
az alvás az állattól függően másképp néz ki, de általában úgy definiálják, mint egy viszonylag csendes rövid időszakot (4), csökkent reakciókkal a külvilágra. Ebben a veszélyeztetett állapotban az idő veszélyes lehet, és időt vesz igénybe a szaporodástól vagy az élelemvadászattól (5). Az alvás fontos lehet, különben nem vennénk rá a fáradságot, hogy megtegyük. A tudósok remélik, hogy az állatokon végzett alváskutatás segíthet fényt deríteni arra, hogy miért alszunk.
szárazföldi emlősök
a legtöbb szárazföldi emlős (6) a helyreállító lassú hullámú alvás (SWS) különböző időszakait mutatja, váltakozva a gyors szemmozgás (REM) alvással, amely általában az álmok bekövetkezésekor fordul elő.
az emlősök alvási igényei attól függően változnak, hogy ragadozó vagy ragadozó (7). A ragadozók általában hosszabb órákat alszanak, de ezeket az igényeket befolyásolhatja az étrend és más tényezők (8). A hibernált állatok, mint például a medvék, az éghajlattól és az évszaktól függően különböző ideig alszanak.
a táplálékláncban alacsonyabb szinten lévő állatok csak akkor alszanak hosszú órákat, ha képesek védett alvóhelyet találni. A legnagyobb szárazföldi emlős, a vad elefánt (9) összesen csak két-három órát alszik éjszaka, többnyire rövid alvás formájában állva. Szükség esetén a vadon élő elefántok akár 46 órát is képesek aludni.
a kisebb mindenevők, mint például az armadillók, akár 20 órát is aludhatnak, valószínűleg azért, mert alvás közben könnyebben elrejtőznek. Arról is beszámoltak, hogy a háromujjú lajhárok fogságban körülbelül 16 órát alszanak, bár a vadon élő lajhárok csak 10 órát aludhatnak (10). Ahelyett, hogy egyszerre aludnának, a lajhárok rövid idő alatt alszanak, hogy időt hagyjanak az ételek takarmányozására. Amikor éjszakai ragadozók veszik körül (11), a lajhárok főleg éjszaka alszanak, hogy elkerüljék az észlelést.
tengeri emlősök
delfinek és bálnák (12) úgynevezett unihemiszferikus alvást mutatnak (13), amelyben az agy egyik fele ébren marad. Az unihemiszferikus alvás során a tengeri emlősök kevésbé érzékenyek, de folyamatosan úsznak, és bizonyos mértékig még mindig figyelemmel kísérhetik környezetüket. Úgy gondolják, hogy az unihemiszferikus alvás lehetővé teszi a tengeri emlősök számára, hogy folyamatosan felszínre kerüljenek a levegőért (14), és könnyebben szabályozzák hőmérsékletüket (15). Úgy tűnik, hogy az újszülött bálnák és delfinek körülbelül egy hónapig nem alszanak a születés után, de valószínű, hogy ezek egyszerűen az unihemiszferikus alvás esetei (16).
az alvás kissé eltér az emlősöktől, akik mind a szárazföldön, mind a vízben élnek. A rozmárok (17) lenyűgöző 84 órát tudnak úszni, de inkább a szárazföldön alszanak. Ezzel szemben a prémes fókák (18) inkább a vízben alszanak, ahol unihemiszferikus alvást folytatnak. A vízben alvás közben az elefántfóka kölykök (19) akár 12 percig is lélegezhetnek légzés nélkül.
a kutatók nem találtak példákat a REM alvásra sok tengeri emlősben. A REM alvást általában az izommozgás hiánya kíséri,ami veszélyes lehet a vízben. Ez azt jelenti, hogy a prémes fókák és a rozmárok a REM alvás időszakát mutatják, amikor úgy döntenek, hogy a szárazföldön alszanak.
hüllők és kétéltűek
kevés kutatás van arról, hogy a hüllők és a kétéltűek alszanak-e vagy sem (20). Az 1960-as évek kutatásai alapján a bullfrog hírnevet szerzett arról, hogy soha nem alszik. A tudósok azonban azóta kibővítették annak meghatározását, hogy az alvás hogyan nézhet ki az állatokban. Az iguánákkal (21) és a szakállas sárkányokkal (22) kapcsolatos újabb kutatások azt sugallják, hogy a hüllők alvásszerű állapotot tapasztalnak. Bizonyos hüllők, mint a krokodilok, szintén tudják, hogyan kell aludni az agyuk felével.
madarak
a tudósok eredetileg azt hitték, hogy a madarak sok napig képesek aludni. 2013-ban a kutatók 200 napig (23) nyomon követték az alpesi gyors madarak egy csoportját, amelynek során a madarak egyszer sem hagyták abba a repülést. A tudósok azonban most úgy vélik, hogy a madarak valóban aludhatnak repülés közben (24).
mint sok állat, a kacsák általában csoportokban alszanak a jobb védelem érdekében. A sorban alvó kacsák közül a két végén lévők nyitott szemmel alszanak (25), hogy figyeljék a ragadozókat, míg a védettebb helyzetben lévő kacsák mindkét szemükkel alszanak.
a madarak mind REM, mind nem REM alvást tapasztalnak. Egy tanulmány megállapította, hogy a madarak több REM alvást és mélyebb lassú hullámú alvást mutattak, amikor magasabb sügéren aludtak, távolabb a ragadozóktól (26).
rágcsálók
a legtöbb rágcsáló napi 10-15 órát alszik, a bizonyítékok arra utalnak, hogy ez magában foglalja a REM és a lassú hullámú alvást (27). Az emberekhez hasonlóan a tudósok azt találták, hogy a patkányok meghalnak (28), ha néhány hétig nem kapnak esélyt aludni.
hal
a tudósok úgy vélik, hogy a halak több típusa egyértelmű különbséget mutat az alvás és az ébrenlét között. Ezeknek a halaknak egy része teljesen mozdulatlanná válik, míg mások mozgatják az uszonyukat, hogy lélegezzenek. A cápák és a sugarak (29) szintén csökkent aktivitású időszakokat mutatnak, de nem világos, hogy ezek a nagyobb halak alszanak vagy egyszerűen pihennek.
új kutatások azt is megállapították, hogy a medúza úgy tűnik, hogy alszik (30). Ez azért fontos, mert a medúza az egyik legrégebbi ismert életforma ma is. Ha a medúza alszik, alátámaszthatja azt az elméletet, miszerint az alvás fontos szerepet játszott az evolúcióban.
Gerinctelenek
a legyek és a rákok (31) sok olyan agyi aktivitási mintát mutatnak, mint az emberek alvás közben. A legyek és a csótányok meghalnak, ha túl sokáig maradnak alvás nélkül. Úgy tűnik, hogy egy nagyon kezdetleges típusú laposféreg (32) naponta alszik, megerősítve azt az elképzelést, hogy az alvás primitív életformákban alakult ki.
érdekes módon úgy tűnik, hogy a méhek életkoruktól és a méhek társadalmi struktúrájában betöltött szerepüktől függően különböző ideig alszanak (33).
Tehát Minden Állat Alszik?
eddig a kutatóknak nem sikerült olyan állatot találniuk, amely nem alszik. Bár az alvás nagyon másképp néz ki egy delfinnél a csimpánzhoz képest, egyértelműnek tűnik, hogy az alvás ugyanolyan fontos, mint a légzés vagy az evés a legtöbb, ha nem az összes állat számára.
+ 33 források
- 1. Hozzáférés 25.február 2021-én.https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/18479523/
- 2. Hozzáférés 25.február 2021-én.https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/29989164/
- 3. Hozzáférés 25.február 2021-én.https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/23562486/
- 4. Hozzáférés 25.február 2021-én.https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/18752355/
- 5. Hozzáférés 25.február 2021-én.https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/30540805/
- 6. Hozzáférés 25.február 2021-én.https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/31960424/
- 7. Hozzáférés 25.február 2021-én.https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0003347205002009
- 8. Hozzáférés: 3. március 2021.https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/29895581/
- 9. Hozzáférés 25.február 2021-én.https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/28249035/
- 10. Hozzáférés 25.február 2021-én.https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/18482903/
- 11. Hozzáférés 25.február 2021-én.https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/24899764/
- 12. Hozzáférés 25.február 2021-én.https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/11809503/
- 13. Hozzáférés 25.február 2021-én.https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/26491191/
- 14. Hozzáférés 25.február 2021-én.https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/11118608/
- 15. Hozzáférés 25.február 2021-én.https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/23225315/
- 16. Hozzáférés 25.február 2021-én.https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16791150/
- 17. Hozzáférés 25.február 2021-én.https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/19428620/
- 18. Hozzáférés 25.február 2021-én.https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/29887309/
- 19. Hozzáférés 25.február 2021-én.https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/8160882/
- 20. Hozzáférés 25.február 2021-én.https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/26031314/
- 21. Hozzáférés 25.február 2021-én.https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/17462928/
- 22. Hozzáférés 25.február 2021-én.https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/32051589/
- 23. Hozzáférés 25.február 2021-én.https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/24104955/
- 24. Hozzáférés 25.február 2021-én.https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/27485308/
- 25. Hozzáférés: 3. március 2021.https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/10563490/
- 26. Hozzáférés 25.február 2021-én.https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/30287589/
- 27. Hozzáférés 25.február 2021-én.https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/27088160/
- 28. Hozzáférés 25.február 2021-én.https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/28501499/
- 29. Hozzáférés 25.február 2021-én.https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/31775150/
- 30. Hozzáférés 25.február 2021-én.https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/29017039/
- 31. Hozzáférés 25.február 2021-én.https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/22652865/
- 32. Hozzáférés 25.február 2021-én.https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/28958003/
- 33. Hozzáférés 25.február 2021-én.https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/18775940/