az amerikai vallási táj 2020-ban
tízből hét amerikai (70%) kereszténynek vallja magát, köztük tízből több mint négy, aki fehér kereszténynek vallja magát, és több mint egynegyede színes kereszténynek vallja magát. Közel minden negyedik amerikai (23%) vallásilag nem csatlakozik, 5% pedig nem keresztény vallásokkal azonosul.
a legjelentősebb kulturális és politikai megosztottság a fehér keresztények és a színes keresztények között van. Tízből négy amerikai (44%) vallja magát fehér kereszténynek, köztük fehér evangélikus protestánsok (14%), fehér fővonal (nem evangélikus) protestánsok (16%), Fehér katolikusok (12%), valamint kis százalékok, akik utolsó napi szentnek (Mormon) vallják magukat, Jehova Tanúja, ortodox keresztény. A színes keresztények közé tartoznak a spanyol katolikusok (8%), A Fekete protestánsok (7%), a spanyol protestánsok (4%), más színes protestánsok (4%) és más színes katolikusok (2%). A vallásilag kapcsolt amerikaiak többi része nem keresztény csoportokhoz tartozik, köztük 1% zsidó, 1% muszlim, 1% Buddhista, 0,5% Hindu és 1%, akik azonosulnak más vallásokkal. A vallás nélküli amerikaiak közé tartoznak azok, akik nem vallanak semmilyen vallási hovatartozást (17%), valamint azok, akik ateistának (3%) vagy agnosztikusnak (3%) vallják magukat.
a fehér keresztény Amerika hanyatlása lelassul
az elmúlt évtizedekben az Egyesült Államok fehér keresztény lakosságának aránya közel egyharmadával csökkent. 1996 – ban az amerikaiak közel kétharmada (65%) fehérnek és kereszténynek vallotta magát. 2006-ra ez 54% – ra, 2017-re pedig 43% – ra csökkent. A fehér keresztények aránya 2018-ban mélypontra, 42% – ra esett, 2019-ben és 2020-ban pedig kissé visszaesett, 44% – ra. Ez a kullancs felfelé jelzi, hogy a csökkenés lassul az évtizedenkénti nagyjából 11% – os veszteség ütemétől.
a fehér keresztények számának enyhe növekedését 2018 és 2020 között elsősorban a fehér fővonalú (nem evangélikus) protestánsok arányának növekedése és a fehér katolikusok arányának stabilizálása hajtotta. 2007 óta a fehér fővonal (nem evangélikus) protestánsok a lakosság 19% – áról 13% – ra csökkentek 2016-ban, de az elmúlt három évben kicsi, de folyamatos növekedés tapasztalható, akár 16% – ra 2020-ban. A fehér katolikusok szintén csökkentek a lakosság 16% – ának csúcspontjáról 2008-ban, 11% – os mélypontjuk pedig 2018-ban történt. Nem világos, hogy az 12 2020% – os növekedése új tendenciát jelez-e.
2006 óta a fehér evangélikus protestánsok tapasztalták a legszorosabban a hovatartozás csökkenését, az amerikaiak 23% – áról 2006-ban 14% – ra csökkent 2020-ban. Ez az arány általában 2017 óta állandó (15% 2017 – ben, 2018-ban és 2019-ben).
a “nemesek” felemelkedése lelassul
a kiábrándult fehér keresztények táplálták a vallásilag nem csatlakozók növekedését ebben az időszakban. Az amerikaiak csak 16% – a számolt be arról, hogy vallásilag nem csatlakozott 2007-ben; ez az arány 19% – ra emelkedett 2012-re, majd 2012-től 2017-ig évente nagyjából egy százalékpontot nyert. A fenti mintákat tükrözve a vallásilag nem csatlakozott amerikaiak aránya 26% – os csúcspontot ért el 2018-ban, de azóta kissé csökkent, 23% – ra 2020-ban.
a vallásilag nem csatlakozott amerikaiak arányának növekedése minden korcsoportban bekövetkezett, de a fiatal amerikaiak körében volt a legkifejezettebb. 1986-ban a 10-29 éves korosztálynak csak 10% – a vallotta magát vallástalannak. 2016-ban ez a szám 38% – ra nőtt, 2020-ban pedig kissé csökkent, 36% – ra.
stabilitás a színes keresztények és a nem keresztény vallási csoportok között
2020-ban körülbelül minden negyedik amerikai színes keresztény volt (26%). Ez az arány viszonylag hasonló a 2016-oshoz képest (25%), és 2006 óta csak kismértékben nőtt (23%). A színes keresztények egyes csoportjai, beleértve a fekete protestánsokat, a spanyol protestánsokat, a spanyol katolikusokat, a fekete katolikusokat, az ázsiai-amerikai és csendes-óceáni szigetlakó (Aapi) keresztényeket, a többnemzetiségű keresztényeket és az őslakos amerikai keresztényeket, 2006 és 2020 között egyetlen százalékponttal eltolódtak.
a nem keresztény vallási csoportok aránya szintén állandó maradt 2020 (4%), 2016 (4%), 2006 (5%). 2006 óta egyetlen nem keresztény vallási csoport sem nőtt vagy csökkent jelentősen.
demográfia és sokszínűség a vallási csoportok között
a fiatal amerikaiak vallásilag sokszínűbbek
a 18-29 éves amerikaiak a vallásilag legváltozatosabb korosztály. Bár a többség (54%) keresztény, csak 28% fehér keresztény (köztük 12%, akik fehér fővonal protestánsok, 8%, akik fehér katolikusok, és 7%, akik fehér evangélikus protestánsok), míg 26% színes keresztények (köztük 9%, akik Spanyol katolikusok, 5%, akik Spanyol protestánsok, 5%, akik Fekete protestánsok, 2%, akik többnemzetiségű keresztények, 2%, akik AAPI keresztények, és 1%, akik indián keresztények). Az amerikai fiatalok több mint egyharmada (36%) vallás nélküli, a fennmaradó rész zsidó (2%), muszlim (2%), buddhista (1%), Hindu (1%) vagy más vallás (1%).
a fehér keresztények aránya az életkor növekedésével arányosan növekszik. A 30-49 évesek 41% – a fehér keresztény, az 50-64 évesek fele (50%) és az amerikaiak többsége 65 éves vagy idősebb (59%). Ezeket a növekedést ellensúlyozza a vallásilag nem csatlakozott amerikaiak arányának éles csökkenése az egyes korcsoportokban. Míg a 30 év alatti amerikaiak több mint egyharmada vallásilag nem kapcsolódik (36%), Ez az arány minden negyedik (25%) a 30-49 évesek körében, 18% – ra az 50-64 évesek körében, és csak 14% – ra a 65 éves és annál idősebbek körében.
a színesbőrű keresztények és a nem keresztény vallásúak aránya szerényebb változásokat mutat. Bár a számok kicsiek, az afroamerikai protestánsok az amerikaiak 8% – át teszik ki 65 éves vagy annál idősebb, de csak 5% – a 30 év alatti amerikaiak. Ezzel szemben a spanyol protestánsok, a spanyol katolikusok és más világvallások hívei aránya lényegesen magasabb a fiatalabb amerikaiak körében, mint a 65 év felettiek körében.
a 65 éves és annál idősebb amerikaiak az egyetlen olyan csoport, amelynek vallási profilja jelentősen megváltozott 2013 óta. A 65 éves vagy annál idősebb amerikaiak körében a fehér evangélikus protestánsok aránya 26% – ról 2013-ban 22% – ra csökkent 2020-ban, a fehér katolikusok aránya pedig 18% – ról 2013-ban 15% – ra csökkent 2020-ban. Ezzel szemben a vallásilag nem csatlakozó idősek aránya 11% – ról 2013-ban 14% – ra nőtt 2020-ban.
a fehér Evangélikus protestánsok a legrégebbi vallási csoport
a fehér evangélikus protestánsok a legrégebbi vallási csoport az Egyesült Államokban, medián életkoruk 56 év, összehasonlítva az ország 47 éves medián életkorával. A fehér katolikusok és az Unitárius univerzalisták átlagéletkora 54, illetve 53 év. A fekete protestánsok és a fehér protestánsok átlagéletkora 50 év. Az összes többi csoport medián életkora 50 alatt van: Jehova Tanúi (49), amerikai zsidók (48), utolsó napi szentek (47), ortodox keresztények (42), spanyol katolikusok (42), spanyol protestánsok (39), vallásilag nem vallásosak (38), buddhisták (36), hinduk (36) és muszlimok (33). A legfiatalabb csoportban a Hindu (33%) és a buddhista (34%) amerikaiak egyharmada, a muszlim amerikaiak 42% – A a 18-29 éves korosztályba tartozik.
2013 óta a legtöbb vallási csoport medián életkora kissé nőtt, kivéve a fehér fővonalbeli protestánsokat és az amerikai zsidó embereket. A fekete protestánsok medián életkora nőtt leginkább, 45-ről 2013-ban 50-re 2020-ban. A jelentős medián életkorral rendelkező csoportok közé tartoznak a spanyol protestánsok (35-ről 39-re), a fehér evangélikus protestánsok (53-ról 56-ra), az utolsó napi szentek (44-ről 47-re), a spanyol katolikusok (39-ről 42-re) és a Hindu amerikaiak (33-ról 36-ra). Más csoportok átlagéletkora állandó maradt vagy nőtt az ország egészéhez hasonló szinten (46-ról 48-ra).
a fehér fővonalbeli protestánsok és a zsidó amerikaiak medián életkora csökkent ugyanebben az időszakban. 2013-ban a fehér fővonali protestánsok medián életkora 52, 2020-ban pedig 50 volt. A zsidó amerikaiak medián életkora 52-ről 2013-ra 48-ra csökkent 2020-ban.
Hindu, unitárius/univerzalista, és Zsidó amerikaiak nagy valószínűséggel főiskolai végzettséggel
iskolai végzettség jelentősen eltér az egyes vallási csoportok. A Hindu (67%), az unitárius univerzalista (59%) és a zsidó (58%) amerikaiak többsége négyéves vagy annál magasabb főiskolai végzettséggel rendelkezik. Tízből négy ortodox keresztény (48%), fehér katolikus (42%) és utolsó napi szentek (40%) szintén legalább négyéves főiskolai végzettséggel rendelkeznek. A muszlimok több mint egyharmada (39%), A fehér protestánsok (37%), A buddhisták (37%) és a vallástalanok (36%) legalább négyéves főiskolai végzettséggel rendelkeznek. Tízből három fehér evangélikus protestáns (29%) és fekete protestáns (29%) rendelkezik főiskolai végzettséggel, míg minden ötödik vagy kevesebb Jehova Tanúja (20%), spanyol protestáns (17%) és spanyol katolikus (15%).
faji/etnikai és vallási hovatartozás
a fehér amerikaiak nagy többsége (71%) kereszténynek vallja magát. Fele (50%) protestáns, köztük 23%, aki evangélikusnak vallja magát, 27% pedig fő protestáns. További 19% – uk katolikus, 2%-uk utolsó napi szent, és kevesebb mint 1% – UK Jehova tanúja vagy ortodox keresztény. A legtöbb nem keresztény fehér amerikai vallásilag nem csatlakozik (23%), 2% – uk zsidó, kevesebb mint 1% pedig muszlim, buddhista, Hindu vagy más vallás. 2013-hoz képest a fehér amerikaiak összességében valamivel kevésbé keresztények (74% 2013-ban), és nagyobb valószínűséggel nem csatlakoznak (22% 2013-ban).
a fekete amerikaiak is többnyire keresztények (72%). Tízből több mint hat (63%) protestáns, köztük 35%-uk evangélikusnak, 28% – uk pedig nem evangélikus protestánsnak vallja magát. A fekete amerikaiak hét százaléka katolikus, míg 2% muszlim és 2% buddhista, 2% más vallás, 1% pedig Jehova Tanúja; kevesebb mint 1% vallja magát utolsó napi szentnek, ortodox kereszténynek, zsidónak vagy hindunak. A fekete amerikaiak több mint egyötöde (21%) vallásilag nem csatlakozik. 2013-ban több fekete amerikai vallotta magát kereszténynek (79%), és kevesebben vallották magukat vallástalannak (16% 2013-ban).
négy spanyol amerikai közül három (76%) kereszténynek vallja magát, fele (50%) katolikus. Körülbelül minden negyedik (24%) protestánsnak vallja magát, köztük 14%-uk evangélikusnak, 10% – uk pedig nem evangélikus protestánsnak vallja magát. Körülbelül 1% vagy kevesebb identitás más vallási csoportokkal. Körülbelül minden ötödik (19%) vallásilag nem csatlakozik. A fekete-fehér amerikaiakhoz hasonlóan több spanyol amerikai is kereszténynek (79%), kevésbé pedig nem csatlakozónak (18%) vallotta magát 2013-ban.
az ázsiai-amerikai és a csendes-óceáni szigetlakó amerikaiak ugyanolyan valószínűséggel vallástalanok (34%), mint keresztények (34%). A keresztény részhalmazba minden ötödik (20%) tartozik protestáns (10% evangélikus, 10% nem evangélikus), 10% katolikus, 1% utolsó napi szent, 1% pedig ortodox keresztény. Tízből három (29%) ázsiai vagy csendes-óceáni szigetlakó Amerikai nem keresztény valláshoz tartozik, köztük 11% Hindu, 9% buddhista és 8% muszlim. Kevesebb, mint 1% zsidó, 1% pedig más valláshoz tartozik. 2013-ban és 2020-ban nincsenek jelentős különbségek a vallási hovatartozásban az Aapi amerikaiak esetében.
a többnemzetiségű amerikaiak többsége (55%) keresztény. Tízből több mint négy (41%) vallja magát protestánsnak (köztük 23% evangélikus és 18% nem evangélikus), míg 11% katolikus, 1% utolsó napi szent és 1% ortodox keresztény. A többnemzetiségű amerikaiak két százaléka buddhista, és 1% – UK zsidó, muszlim és Hindu. További 2% társult egy másik vallással. Több mint egyharmada (34%) vallástalan. 2014 óta nem történt jelentős változás a vallási hovatartozásban a többnemzetiségű amerikaiak körében.
tíz őslakos amerikai közül hat (60%) kereszténynek vallja magát, többnyire 47%-ból áll, akik protestánsok (28% evangélikus, 19% nem evangélikus). További 11% katolikus, 1% utolsó napi szent és 1% Jehova Tanúja. Két százalékuk azonosul egy másik vallással, 1 százalékuk zsidó és muszlim, és kevesebb mint 1 százalékuk Hindu és Buddhista. Tíz őslakos amerikai közül közel három (28%) vallásilag nem csatlakozik. Az őslakos amerikaiak körében 2013 óta nem történt jelentős változás a vallási hovatartozásban.
republikánusok vs.Demokraták: fehér keresztények és vallási sokszínűség
mindkét nagy politikai párt többsége keresztény, a republikánusok 83% – A és a demokraták 69% – a kereszténynek vallja magát. A legnagyobb különbség az önazonos republikánusok és Demokraták vallási felépítésében a fehér keresztények aránya a színes keresztényekhez és a vallásilag nem csatlakozókhoz képest. A republikánusok kétharmada (68%) vallja magát fehérnek és kereszténynek, szemben a demokraták 39% – ával. A republikánusok körében 29% Fehér evangélikus protestáns, 22% Fehér fő protestáns, 15% pedig fehér katolikus. A demokraták körében ezek a számok 9% – ra, 16% – ra, illetve 13% – ra esnek.
ezzel szemben a demokraták 13% – A Fekete protestáns, 10% – a spanyol katolikus, 4% – a pedig spanyol protestáns, szemben a republikánusok mindössze 2% – ával, 3% – ával, illetve 3% – ával. Közel minden negyedik Demokrata (23%) vallásilag nem csatlakozik, szemben a republikánusok 13% – ával.
a demokraták vallási összetétele általában hasonlít a fiatalabb amerikaiakéhoz
18-29 évesek, akik 27% – ban fehér keresztények, 26% – ban színes keresztények, 7% – ban más vallásúak, és 36% – uk nem csatlakozik, és 30-49 évesek, akik 40% – ban fehér keresztények, 32% – ban színes keresztények, 4% – ban más vallásúak, és 23% – uk nem csatlakozik. A republikánus bontás jobban hasonlít a 65 év feletti amerikai csoportokra, akik 59% – ban fehér keresztények, 20% – ban színes keresztények, 4% – ban más vallásúak, 14% – uk pedig nem csatlakozik. Egyetlen korcsoport sem olyan fehér és keresztény, mint a republikánusok.
a vallásilag nem csatlakozók aránya mindkét pártban növekszik
a Republikánus Párt és a Demokrata Párt vallási összetételében 2013 óta bekövetkezett változások hasonló tendenciát követnek:A keresztények arányának csökkenése és a vallásilag nem csatlakozók arányának ennek megfelelő növekedése amerikaiak.
a republikánusok körében ez a csökkenés leginkább a fehér evangélikus protestánsok körében tapasztalható, akik a párt 37% – áról 2006-ban 34% – ra csökkentek 2013-ban, és most 29% – ra csökkentek 2020-ban. A fehér keresztény republikánusok más csoportjai nem változtak olyan drámai módon. A fehér fő protestánsok a párt 22% – át tették ki 2006-ban, 18% – os mélypontot értek el 2018-ban, 22% – ra pedig 2020-ban. A fehér katolikusok aránya 20% – ról 2006-ban 17% – ra csökkent 2013-ban, és azóta viszonylag stabil maradt, a párt 15% – át tette ki 2020-ban.
a Vallástalanok aránya a republikánusok körében drámaian megnőtt. 2006-ban a republikánusok mindössze 4% – a vallotta magát függetlennek. Ez az arány több mint kétszeresére, 10% – ra nőtt 2013-ban, és tovább nőtt 13% – ra 2020-ban.
a Demokrata Párt enyhe csökkenést tapasztalt a fekete protestánsok és a vallásilag nem csatlakozott tagok arányában. Mind 2006-ban, mind 2013-ban a demokraták 18% – a fekete protestánsnak vallotta magát. 2017-től kezdődően ez a részesedés csökkenni kezdett: 17% – ról 2017-ben 15% – ra 2018-ban és 13% – ra 2020-ban. A független Demokraták aránya szintén több mint kétszeresére nőtt 2006 (9%) és 2013 (22%) között. 2013-tól 2018-ig (28%) a nem csatlakozott Demokraták aránya minden évben kissé nőtt, majd 23% – ra esett vissza 2020-ban. A nem csatlakozott Demokraták 2018-tól 2020-ig tartó csökkenését ellensúlyozza a fehér fővonali protestánsok növekedése (12% 2018-ban és 16% 2020-ban), összhangban az összes amerikai körében növekvő fehér fővonali protestáns hovatartozás általános tendenciájával.