Kodo Arts Japán Régiségek lesz jellemző a különböző sárkányok, beleértve a sárkány fafaragások, sárkány művészet, sárkány Bronz kerti víz kifolyók a közelgő Kodo Arts Warehouse megjelenítése és értékesítése szeptember. 30 okt. 8.
a sárkány gazdag helyet foglal el a japán kultúrában, amely az erőt és a rugalmasságot jelképezi.
a tűzoltók Istene — Sárkánytetoválások
a Nyugaton tetovált Japán mitológiai vadállatok közül talán a legelterjedtebb a sárkány.
a sárkánynak teve feje, szarvas szarva, mezei nyúl szeme, ponty pikkelye, tigris mancsa és a sashoz hasonló karmai vannak. Ezen kívül van bajusz.
a sárkány lehelete felhőkké változik, amelyekből eső vagy tűz jön. Képes kiterjeszteni vagy összehúzni testét, ráadásul rendelkezik az átalakulás és a láthatatlanság erejével.
a sárkányok egyértelműen nagyon csábító lények, és ugyanolyan gyakori látni egy sárkány tetoválását Nagy-Britanniában, mint Japánban. Mivel a sárkány mind a levegőben, mind a vízben élhet, úgy gondolják, hogy védelmet nyújt a tűz ellen.
emiatt gyakran az Edo-kori tűzoltók választották, akik babonásan tetoválták magukat munkájuk védelme érdekében.
a japán sárkány legismertebb típusa a Tatsu vagy Ryu, amely a kínai sárkány primitív háromujjú változatának leszármazottja. A japán sárkányok hagyományosan inkább a tengerhez kapcsolódnak, mint az esőhöz. A sárkány uralja a vizet.
van egy történet arról, hogy Ryu (vagy Ryu-jin, a japán legenda legismertebb sárkánya) üvöltéssel vihart idéz, majd tornádóvá alakul.
a tornádót japánul “Tatsu-maki” – nak hívják. Tatsu a kandzsi (japán kalligráfia) jelentése “sárkány.”Maki azt jelenti” roll.”Ez azért van, mert japán kevésbé érzékeny az aszály okozta katasztrófákra, mint Kína.
ezért nem érezték ugyanazt a szükségét, hogy imádkozzanak az eső felszabadító sárkányokhoz. A sárkány a buddhista vallásból származik, és a japán mitológia négy isteni vadállatának egyike (a másik három a főnix, a teknős és a kirin.
Kirin a japán egyszarvú. Mind Kínában, mind Japánban a “sárkány” karakterét gyakran használják a templomnevekben, és a sárkányfaragások sok templomszerkezetet díszítenek. A legtöbb japán zen templom ráadásul sárkányt festett a gyülekezeti csarnokok mennyezetére.
a ponty, aki sárkánnyá vált
a sárkánnyá átalakuló ponty a régi Kína közös művészeti témája.
ez a téma egy kínai legendán alapul, amelyben a ponty minden esély ellenére úszik a “Sárkánykapu” néven ismert vízesésen a kínai sárga folyó folyóvízében.
az isteneket nagyon lenyűgözte a bravúr, és jutalmazza a néhány sikeres pontyot azzal, hogy hatalmas sárkányokká változtatja őket, amelyek azután a mennyei birodalmakban laknak, őrzik buddha tanításait.
a történet a bátorság, az erőfeszítés és a kitartás erényeit szimbolizálja, amelyek megfelelnek az emberek szinte lehetetlen küzdelmének a buddhaság eléréséért.
a modern Japánban a templomokban és szentélyekben a kerti tavakat gyakran pontyokkal töltik fel, amelyek különböző színekben hatalmas méretekre nőnek.
ez a kedvező téma, az erőfeszítés és a siker példázata kapcsolódik a japán fiúk napja fesztiválhoz (az ötödik hónap ötödik napja), amikor pontyszalagok jelennek meg.
karmok száma
öt, négy, három karom.
a legtöbb forrás szerint a kínai és japán sárkány hasonlít egymásra, azzal a kivétellel, hogy a japán sárkánynak csak három karmai vannak, míg a celesztiális Királyságé (Kína) öt.
a japán sárkányok hasonlóak a kínaiakhoz, de szerpentin alakúak, lábukon csak három karom van, és ritkábban repülnek.
azért van három lábujjuk/karmuk, mert a japánok úgy vélik, hogy a keleti sárkányok szülőföldjükről származnak. Hitük az volt, hogy amikor a sárkányok elkezdték elhagyni Japánt, lábujjakat szereztek.
minél tovább mentek a sárkányok, annál több lábujjat szereztek. Ez megmagyarázza, hogy a kínai és koreai sárkányoknak miért van több lábujjuk.