Shuswap-tó / Shuswap-tó / világ-tó Adatbázis-ILEC

SHUSWAP-tó

az 5-ös állomás északi nézete, a háttérben a réz-sziget

fotó: J. Stockner

A. hely

• British Columbia, Kanada.
• 50:0-51:0N, 119:0-119:0W; 347 m tengerszint feletti magasságban.

B. leírás

a Shuswap-tó a British Columbia-hegység területén található, ahol a tájat sűrű tűlevelű erdők borítják. Fehér nyírvonalak telepedteka tó partjának területei, amelyek ősszel növelik a tó szépségét. A tavat körülvevő hegyek gránitból vannak kialakítva, ami rendkívül alacsony tápanyagbevitelt eredményez. Ennek eredményeként a Shuswap-tó nagyon világos ésviszonylag oligotróf. A tó körüli magas hegyek csökkenthetikéves napsugárzása.

ez a több medencés tó áll 4 karok whichare csatlakozott egy rövid sekély folyosón ismert, mint a ” narrows.”A két déli fegyvert rekreációs célokra fejlesztették ki, míg a két északi fegyvert továbbra sem fejlesztették ki. A tónak mindkét karjában több beáramló folyó van, de csak egy kijárat, kis folyó, amely a délnyugati karból a kis ShuswapLake-be folyik. A Shuswap egy óvodai tó a sockeye lazac alsóneműinek, amelyek a tó több beáramló patakjában ívnak. Az Adams folyó a legszembetűnőbb ezen ívó patakok közül, domináns években akár 2 millió ember befogadására képes.

amellett, hogy a nyugati parti lazacipar számára jelentős értéket képvisel, a mérsékelt időjárás, a tiszta víz és a könnyű hozzáférhetőség miatt a Shuswap-tó rendkívül kívánatos rekreációs terület. Ezt bizonyítja a tavat körülvevő számos tartományi park, valamint a nyári hónapokban jelen lévő több száz lakóhajó és kedvtelési célú vízi jármű (Q).

C. fizikai méretek

felület	310
kötet	19.1
maximális mélység	161
Átlagos mélység	62
vízszint	szabályozatlan
az éves vízszint ingadozás normál tartománya	3.0
a partvonal hossza	1,430
tartózkodási idő	2.1
vízgyűjtő terület	16,200

D. fiziográfiai jellemzők

D1 földrajzi

• Batimetrikus térkép: ábra. NAM-47-01.
• a fő szigetek neve: réz.
• kiáramló folyók és csatornák száma (Név): 1 (kis R.).

D2 éghajlati adatok

• éghajlati adatok a Sicamous-nál, 1951-1980 (2)

	Jan	Feb	márc	ápr	máj	júl	júl	Aug	szept	okt	Nov	Dec	év.
átlagos hőmérséklet.	-5.0	-1.4	2.4	7.8	13.1	17.1	20.0	19.2	14.0	7.7	1.5	-2.6	7.8
Csapadék	77	48	37	32	51	64	46	53	56	51	66	80	660

• órák száma a ragyogó napsütés (lazac Kar): 1,632 óra év-1 (2).
• napsugárzás (Summerland)*

Jan	Feb	márc	ápr	máj	júl	júl	Aug	szept	okt	Nov	Dec	év.
3.4	6.5	11.5	16.7	20.8	22.6	23.7	19.6	14.5	8.5	3.8	2.5	12.8

* a Shuswap terület eszközei alacsonyabbak, mint a Summerlandnél, amely 100 km-re van southand kissé naposabb éghajlaton.

ábra. NAM-47-01
Batimetrikus térkép (8).

• víz hőmérséklete (1)

állomás 5*1, 1987

mélység j	an	Feb	márc	ápr	máj	júl	Aug	szept	ott	ott	Dec
sz*2	–	–	–	11.6	11.3	19.2	21.0	18.9	17.7	12.5	9.6	–
3	–	–	–	8.3	–	18.6	20.0	18.8	17.7	12.5	9.6	–
6	–	–	–	7.0	10.4	17.7	19.1	18.7	17.6	12.5	9.6	–
9	–	–	–	5.9	9.8	14.3	17.6	18.4	17.3	12.5	9.6	–
12	–	–	–	5.6	–	11.7	13.2	14.8	17.2	12.5	8.2	–
15	–	–	–	5.0	8.5	–	12.2	11.7	16.9	12.5	6.6	–
18	–	–	–	4.8	–	–	11.4	–	10.0	–	6.4	–
21	–	–	–	4.6	4.6	–	–	–	–	–	–	–
28	–	–	–	4.5	–	5.8	5.6	5.2	5.7	5.2	–	–

*1 Sorrento, a középső tó az AdamsRiver melletti fő medencében található, amely délnyugati karjából lép be a Shuswap-tóba.
* 2 felület.

• fagyasztási időszak: január-március (nem fagyasztható minden évben, és nem fagyasztható át).
• keverés típusa: Dimiktikus.

E. tó vízminőség

vízminőség változó. A Lazackar a legtermékenyebb terület, mivel a lazac folyón keresztül a mezőgazdasági vízelvezetésből jelentős tápanyagbevitel történik. A tápanyagok szintje a Lazackarban a legmagasabb, az Austy és a Seymour karokban pedig a legalacsonyabb.

E1 átlátszóság (Q)

állomás 5, 1987

Jan	Feb	márc	ápr	máj	júl	júl	Aug	szept	okt	ott	ott
–	–	–	11.5	8.2	13.7	10.5	11.0	10.8	10.6	8.6	–

E2 pH (Q)

állomás 5, 1987

mélység J	Jan	Feb	márc	ápr	máj	júl	júl	Aug	szept	ott	ott	Dec
sz*	–	–	–	7.8	7.6	7.7	7.3	7.7	7.9	7.5	7.3	–

* felület.

E6 klorofill koncentráció (Q)

állomás 5, 1987

mélység J	Jan	Feb	márc	ápr	máj	júl	júl	Aug	szept	ott	ott	Dec
ze*	–	–	–	0.91	0.70	1.60	1.18	0.98	1.04	1.62	2.29	–

* átlagos epilimnetikus.

E7 nitrogén koncentráció (Q)

• NO3-N + NH4-N

állomás 5, 1987

mélység J	Jan	Feb	márc	ápr	máj	júl	júl	Aug	szept	ott	ott	Dec
ze*1	–	–	–	.094	.068	.013	.002	.001	.006	.008	.026	–
*2	–	–	–	.015	.007	.011	.003	.003	.006	.006	.007	–

*1 Átlagos epilimnetikus. *2 NO3-N + NH4-N.

E8 FOSZFORKONCENTRÁCIÓ (8)

• összesen-P

állomás 5, 1987

mélység J	Jan	Feb	márc	ápr	máj	júl	júl	Aug	szept	ott	ott	Dec
ze*	–	–	–	5.7	3.0	3.8	4.0	2.9	2.4	2.4	3.6	–

* átlagos epilimnetikus.

E9 CHLORIDE CONCENTRATION (4)

Station 5, 1982: 0.5.

F. BIOLOGICAL FEATURES

Fl FLORA (4)

• Emerged macrophytes

Equisetum sp., Alisma plantago-aquatica, A. gramineum, Scheuchzeriapalustris, Acorus calanus, Ranunculus flabellaris, Sium sauve, Eleochorispalustris.

• Floating macrophytes

Polygonum amphibium, Azolla filiculoides, Nuphar variegatum.

• Submerged macrophytes

Myriophyllum exalbescens, M. ussuriense, M. spicatum, Potamogeton zosteriformis,P. robbinsii, P. pectinatus, P. praelongus, P. noclosus, P.
crispus, P. epihydrus, P. illinoensis, P. perfoliatus, P. pusilus,Chara sp., Nitella sp., Callitriche hermaphroditica, C. heterophylla, C.stagnalis, Hippurus vulgaris, Zannichellia palustris, Bidens beckii, Utriculariavulgaris, U. intermedea, Elodea canadensis, Najas flexilis, Ceratophyllumdemersum, Heteranthera dubia.

• Phytoplankton

Cyclotella spp., Rhizosolenia spp., Asterionella spp., Dinobryon spp.,Melosira spp.

F2 FAUNA

• Zooplankton (5, 6)

Bosmina coregoni (longispina), B. longirostris, Diaphanosoma leuchtenbergianum, Daphnia thorata, D. longiremis, Holopedium gibberum,Sida crystallina, Cyclops bicuspidatus thomasi, Diaptomus ashlandi, Epischura nevadensis.

• hal

Oncorhynchus nerka*, O. tshawytscha*, lazac gairdneri*, Salvelinusmalma, S.
namaycush, Coregonus clupeaformis, Prosopium williamsoni, Richardsoniusbalteatus, Lota lota, cottus durva.
* gazdaságilag fontos.

F3 elsődleges termelési arány (1)

állomás 5, 1987
nettó termelés

Jan	Feb	márc	ápr	máj	jún	júl	júl	szept	okt	Nov	Dec
–	–	–	0.23	1.0	1.3	1.67	1.0	0.67	0.93	1.29	–

F4 biomassza (6)

5. állomás (Sorrento), 1987*

• baktériumok: 480,000.
• Zooplankton : 45,9.

* korai középértékek.

F5 halászati termékek (Q)

• éves halfogás

20

• Kiegészítő megjegyzések

az anadromus sockeye lazacot a domináns évben a kereskedelmi fogás során fogják a tengeren. Visszatérése ciklikus, domináns visszatéréssel történiknégyévente. Úgy gondolják, hogy ez a ciklikus dominancia változó mértékben befolyásolja az összes trofikus szintet, mivel a domináns hozam 230-szor nagyobb, mint az alacsony éves hozam. A hypolimnion-thermocline terület zooplankton közössége, de a nyári epilimnion meleg felszíni hőmérséklete miatt az ottani zooplanktonközösséget kevésbé érinti. Az évszaktól függően a tápanyagokbefolyásolják a fitoplankton közösségi összetételét és méretét.

F7 megjegyzések A bióta figyelemre méltó változásairól a tóban az elmúlt években

az Eurázsiai milfoil (Myriophyllum spicatum) kolonizációjának növekedése a parti övezetben.

G. társadalmi-gazdasági feltételek

G1 földhasználat a vízgyűjtő területen (8)

1986

	terület
természeti táj
– fás növényzet	12,393	76.5
– lágyszárú növényzet	1,377	8.5
mezőgazdasági földterület
– Crop field	729	4.5
– legelő	1,458	9
lakóövezet	243	1.5
összesen	16,200	100

• a fontos erdei növényzet típusai

Pseudosuga menziesii (Douglas fenyő), Pinus contorta (lodge-pole fenyő),Betula papyrifera (fehér nyír).

• főbb növényfajták és / vagy növénytermesztési rendszerek

kukorica, különböző gyümölcsök, széna, lucerna

• a műtrágya kijuttatásának szintje a termőföldeken: könnyű.
• a földhasználat változásának tendenciái az elmúlt években

a szabadidős csónakázás, a halászat és a nyári házak partvonalának fejlesztése.

G2 iparágak a vízgyűjtő területen és a tóban

1987
ez a kis városi ipari fejlődés területe. A legnagyobb agglomeráció, a Salmon Arm, lakossága 1981-ben 10 780 volt, és csak néhány szolgáltatási funkciót töltött be.

G3 népesség a vízgyűjtő területen (9)

1986

	népesség	népsűrűség	fobb városok (népesség)
városi	kb. 10,000		lazac Kar
vidéki	kb. 5,000		(10,780)
összesen	15,000*	0.9

* nyáron növekszik.

H. Tó hasznosítása

H1 tó hasznosítása

vízforrás, navigáció és szállítás (nem kereskedelmi, kivéve néhány rönkszállítás), városnézés és turizmus (nem. a látogatók száma 1987-ben:több mint 10 000), kikapcsolódás (úszás, sporthorgászat és jachtozás), horgászat és több száz házhajó hajókázik a tavon minden évben.

H2 A tó mint vízforrás

1988

	felhasználási arány
belföldi	kutakból + mellékfolyókból
öntözés	nem becsült
ipari	fűrésztelep

I. A tó környezetének romlása és veszélyei

I1 fokozott iszaposodás

• a kár mértéke: nincs.

I2 mérgező szennyeződés

• jelenlegi állapot: nincs információ.

I3 eutrofizáció

• az eutrofizáció által okozott kellemetlenség

az Eurázsiai milfoil (Myriophyllum spicatum) növekedése. A Lazackar enyhe eutrofizálódása történt.

I4 savasodás

• a kár mértéke

a vízgyűjtőben enyhe savasodást észleltek, de nem súlyos.

• Kiegészítő megjegyzések

a hidrogénionok koncentrációja a tóvízben, a folyóvízben és az esővízben stabil. A tóvíz keménysége 39, lúgossága 34 mg l-1 (vezetőképesség 81 micro s cm-1), viszonylag jól pufferelt, jellemzően 7 feletti pH-értékkel (1982 pH átlaga 7,4 volt).

J. SZENNYVÍZKEZELÉSEK

J1 szennyező anyagok keletkezése a vízgyűjtő területen

C) szennyvízkezeléssel történő Korlátozott szennyezés.

J2 a szennyezőanyag-terhelések hozzávetőleges százalékos eloszlása

nem pontszerű források (mezőgazdasági, természeti és szétszórt települések)	75
Point sources Municipal	25

J3 egészségügyi létesítmények és csatornázás

• települési szennyvíztisztító rendszerek

tercier kezelés a tóba történő kiáramlással 3 m mélységben. a szennyvíz < 10 ppm szuszpendált szilárd anyagot tartalmaz.

L. Fejlesztési tervek

a Shuswap-tó vízgyűjtőjének fejlesztése és tevékenysége az utóbbi években intenzívebbé vált. A hegyvidéki lakóépületek fejlesztése, a megnövekedett lakossági felhasználás és a kiválasztott kereskedelmi fejlesztések a tó partvonalai mentén hatással voltak a környezeti erőforrásokra. Ennek eredményeként a Shuswap-tó Környezetgazdálkodási tervét a B. C. Környezetvédelmi Minisztérium vállalta(10). 1985 folyamán a Columbia regionális körzet Shuswap kezdeményezte a tó kezelési programját. Az alábbiakban bemutatunk néhány, az Ügynökség által hozott intézkedést és ajánlást.
a Shuswap-tóban az Eurázsiai vízi milfoil elterjedése egy mechanikus betakarítási ellenőrzési program végrehajtását eredményezte 1981.To dátum, ennek a makrofitának a sűrűsége alacsony marad (11, 12).
vízminőség a viszonylag zárt része Tappen Bay andSalmon Arm (ábra. NAM-47-0l) nem felelt meg a halászati és rekreációs célú foszforra vonatkozó tartományi iránymutatásoknak (10). A mellékfolyók a mezőgazdasági inputokból származó foszforral is dúsulnak, nem pedig a szeptikus rendszerekből. A tó optimális hulladékkezelési programjának meghatározása és a foszforterhelés csökkentésének megfelelő módszereinek meghatározása érdekében jelentős vízminőség-ellenőrzési programot hoztak létre(10).
figyelembe véve a hordalékventilátorokkal gyakran összefüggésbe hozható történelmi aktivitási és kockázati mintákat, azt javasolták, hogy a Shuswap-I vízválasztó öt fő hordalékventilátorán ne történjen további fejlődés (13).
tekintettel a part menti területek jelentőségére a halászat és a vízimadarak erőforrásainak termelésében, part menti élőhelyvédelmi programot javasoltak, és különleges intézkedéseket tettek a Salmon folyótól keletre fekvő part menti nyugati vöcsök kolónia, valamint a Chase közelében lévő nagyszarvú Sziklás-hegység védelmére. Végül a Salmon folyó torkolatának,az Eagle folyó torkolatának, a Seymour folyó torkolatának és a Bughouse Bay területeinek vadon élő élőhelyei fejlődésmentesek maradtak (10). Jelenleg folyamatban van egy halászati gazdálkodási tanulmány a halászati termelés értékelésére és a különös figyelmet érdemlő területek meghatározására (10).

M. Jogalkotási és intézményi intézkedések a tó környezetének korszerűsítésére

M1 érintett nemzeti és helyi jogszabályok

• a törvények neve (a jogalkotás éve)

1. Szövetségi halászati törvény
2. Kanadai Vízügyi törvény

felelős hatóságok

(l) halászati és Óceánügyi Minisztérium
1. Környezetvédelmi Minisztérium, Hulladékgazdálkodási ág
2. környezetvédelmi, hal-és Vadvédelmi Minisztérium

fő ellenőrzési tételek

1. anadrom halfajok védelme
2. hulladék ártalmatlanítása
3. halászat és vadászat szabályozás
4. háztartási és kereskedelmi vízhasználat

m2 intézményi intézkedések

1. Brit Columbia Környezetvédelmi Minisztérium, Kamloops, BC.
2. Brit Columbia Erdészeti Minisztérium, Kamloops, BC.
3. környezet Kanada, légköri környezetvédelmi szolgálat, Kamloops, BC.
4. Salmon Arm Kereskedelmi Kamara, Mclead Avenue, Salmon Arm, BC.
5. Úr. Fred Harper, regionális Wildlife biológus

M3 kutatóintézetek foglalkozó tó környezeti tanulmányok

1. Kanada Department of Fisheries and Oceans, Biological Sciences Branch,West Vancouver, BC.
2. British Columbia, Ministry of Environment, Fish and Wildlife Branch
3. British Columbia, Ministry of Environment, Waste Management Branch

N. adatforrások

1. kérdőív kitöltése: Dr. J. G. Stockner, Department of Fisheries Andoceans, West Vancouver Laboratory, West Vancouver, British Columbia.
2. Stockner, J. G. & Shortreed, K. S. (1983) 19 Sockeye lazac (Oncorhynchus nerka) óvodai tavak összehasonlító Limnológiai vizsgálata a FraserRiver rendszerben, Brit Kolumbia. Halászati és Óceánügyi Minisztérium. Lehet.Tech. A halak képviselője. és Aquat. Sci. 1190 pp.
3. Kanadai Éghajlati Normálok. 1951-1980. Hőmérséklet és Csapadék. EnvironmentCanada, Légköri Környezetvédelmi Szolgálat.
4. Kanadai Éghajlati Normálok. 1951-1980. Napsugárzás. Környezet Kanada, Légköri Környezetvédelmi Szolgálat.
5. Hebdem, B., Környezetvédelmi Minisztérium. Személyes kommunikáció.
6. Ward, F. J. (1957) a Shuswap-tó AdultCrustacean Planktereinek rendelkezésre állásának szezonális és éves változásai. Nemzetközi csendes-óceáni Lazachalászatibizottság, 3. eredményjelentés.
7. Goodlad, J. C., Gjernes, T. W. & Brannon, E. L. (1974) a zockeye lazac (Oncorhynchus nerka) növekedését befolyásoló tényezők a FraserRiver rendszer négy tavában. J. Hal. Res. Tábla Lehet., 31: 871-892.
8. Ward, F. J. & Larkin, P. A. (1964) ciklikus Dominancia Adams RiverSockeye lazacban. Nemzetközi csendes-óceáni Lazachalászati Bizottság, ProgressReport No.11.
9. NTS skála 1:250 000 Vernon British Columbia 82L lap / 1. kiadás (1963).
10. Kanadai népszámlálás (1981) Népességsorozat, British Columbia, 93-910.O., 4. táblázat.
11. BC Környezetvédelmi Minisztérium (1987) Shuswap Lake Environmental Management Plan. B. C. Környezetvédelmi Minisztérium, Nyugat-Vancouver, Brit Kolumbia.
12. Einarson, E. D. (1986) az 1985-ös Eurázsiai víz Milfoil Surveilance andControl Program a Shuswap-tóban. Littoral Resources Unit, Water Management Branch, B. C. Környezetvédelmi Minisztérium erőforrás-minőségi részlege, Water Management Branch, B. C. M. 0. E., Victoria.
13. Einarson, E. D. (1986) a ShuswapLake terület vízminőségének előzetes értékelése. Kiadatlan kézirat. Erőforrás-Minőség Szakasz, Vízgazdálkodáság, B. C. M. 0. E., Victoria, B. C. 15 pp.
14. Thurber Consultants (1983) ártéri menedzsment hordalékos rajongók. Jelentés a Környezetvédelmi Minisztérium vízminőségi ágának, B. C. M.

0. E., Victoria.