közös amerikai futball sérülések

1,5 millió fiatal férfi vesz részt az amerikai futballban az Egyesült Államokban. Becslések szerint évente 1,2 millió labdarúgással kapcsolatos sérülés következik be. Az 1970-es évek óta epidemiológiai vizsgálatok kimutatták, hogy a sérülések kockázata magasabb az idősebb sportolóknál, és alacsonyabb a tapasztaltabb edzőkkel és több segédedzővel rendelkező csapatoknál. A sérülések 51% – a képzésen történt; a kontaktus foglalkozások 4,7-szer nagyobb valószínűséggel okoztak sérüléseket, mint az ellenőrzött foglalkozások. A sérülések arányát csökkentették a rövidebb stoplisok és az előszezon kondicionálása. Összességében az alsó végtagi sérülések az összes sérülés 50% – át tették ki (térdsérülések akár 36% – ot is). A felső végtag sérülései 30% – ot tettek ki. Általában a ficamok és a törzsek a sérülések 40% – át, a zúzódások 25% – át, a törések 10% – át, az agyrázkódások 5% – át és a diszlokációk 15% – át teszik ki. A nyaki gerinc sérülései katasztrofálisak lehetnek, de drámai módon csökkentek az 1975-1984-es évtizedben, mivel a szabályváltozások módosították a kezelési és blokkolási technikákat, valamint javították a fitneszet, a felszerelést és a coachingot. A nyaki sérülések megfelelő diagnosztikai értékelése kötelező. A megelőző térdmerevítést alátámasztó bizonyítékok nem kényszerítőek, és nem írják elő a kötelező vagy rutinszerű használatot. A játékhoz való visszatérés kritériumai a következők: teljes mozgástartomány; normál erő; normál neurológiai értékelés; nincs ízületi duzzanat vagy instabilitás; képes futni és fenntartani a kapcsolatot fájdalom nélkül; nincs fájdalomcsillapítás; játékos oktatás a megelőző intézkedésekről és a jövőbeli kockázatokról. Ezeket a kritériumokat szigorúan be kell tartani. A boka és a térd rehabilitációja mellett az ágyéki gerinc sérülései kihívást jelentenek az orvos számára. Az ismétlődő hajlítás, kiterjesztés és torziós feszültségek hajlamosítják az ágyéki gerinc sérülését. A rehabilitáció a fájdalomcsillapításból és a képzésből áll. A képzési szakasz célja az ismétlődő sérülések kiküszöbölése az intervertebrális ízület stresszének minimalizálásával. A labdarúgás magas kockázatú sport. Az edzőknek, a játékosoknak, az edzőknek és az orvosoknak tisztában kell lenniük a sérülések megelőzésének megfelelő eszközeivel.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.